Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. november 20., rendes ülés
rávilágított, hogy a kollégium nevelő szerepe kellő mértékben érvényesül. Erről ugyanis kollég: stáink 50 %-ban úgy nyilatkoztak, hogy a kollégiumi közösség nemcsak személyiségük alakulására van döntő hatással, hanem hivatástudatukat is kedvezően formálja. Arra is fel kell azonban figyelnünk, hogy a kollégium nevelő funkciójának igénylése és pozitív megítélése mellett a nevelés egyes területeinek hatékonyságát illetően már eltérőek a vélemények. Ugyanis a többségnek az a véleménye, hogy a kollégium kevésbé segíti a tanítási órákra, illetőleg az oktató-nevelő munkára való felkészülést. Ez a főiskola egyes egységei /tanszékek, kollégiumok stb./ között a feladatok különbségére, az egységes nevelési rendszeren belül munkamegosztásra utal. Az a vélemény azonban, amely a kollégiumi nevelés szempontjából leginkább elmarasztalja az iskolán kívüli szervezeti politikai tevékenységre való felkészítést, már nem magyarázható egyszerűen az intézet egységei között meglévő munkamegosztással. A kollégium nevelő funkcióját elismerő és azt igénylő többség mellett közel 40 # azoknak az aránya, akik a kollégiumot csak szociális intézménynek tekintik. A kollégium szociális és nevelő funkciójának szoros összefüggését többségükben azok a kollégisták ismerik el, akik a középiskolában is kollégisták voltak, igy tehát hozzászokhattak a közösséghez, és éppen ezért igénylik is a közösségi életet. Azok viszont, akik kizárólag szociális intézményt látnak a kollégiumban, csak főiskolás korukban ismerkedtek meg a kollégiumi élettel. Ezért lehetséges az, hogy a kollégiumtól is ugyanazt várják el, amit korábban családjuktól kaptak meg, vagyis a gondoskodást, a szociális biztonságot. A hallgatóknak a kollégiummal szembeni kettős elvárása /csak szociális, szociális és nevelési/ közösségalakitási, vezetési, szervezési és nevelési problémákat takar. St.sz.: 2474/74. k.: 100 péld.Eőigh
