Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged

1974. február 20., rendes ülés

IG

tud felelni. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű! A 60-as évek

végétől kezdődően megsokszorozódott a jelentkező tanárjelöltek száma, ugyanis,ha nem is szervezett formában,de megindult az általános iskoláikban a németnek mint választott idegen nyelvnek az oktatása. Ebből adódik a jelenlegi helyzet: a hallgatók nemzetiségi német anyanyelvoktatásra kapnak képzést,de többségük idegennyelv-oktatóként tanítja majd a németet. Szükségesnek látszik a két képzési forma egymás mellett történő kialakítása és az oktatói státuszok, a tárgyi előfeltételek ennek megfelelő rendezése.

Az I972/73. tanévben megindult hallgatóink külföldi egy féléves részképzése.A keretszámok /az első két esztendőben 8-10, az I974/75. tanévtől kezdve 12 fő/ természetesen csak a nemzetiségi tanszéki igényeknek felelnek meg. Az idegenriyelvi oktatásra való képzés megszervezésekor ennek az ágazatnak is meg kell teremtenünk a részképzés lehetőségeit. /Az 1973/74. tanévre 29 első éves hallgató iratkozott be!/A részképzés két éves tapasztalatai meggyőzően bizonyítják,hogy ezzel a megoldással munkánk eredményességének, az általános iskolai anyanyelvi németoktatás magasabb színvonala biztosításának jelentős és nélkülözhetetlen eszközéhez jutottunk.

A tanszék szorosan együttműködik a Német Szövetség Oktatási és Közművelődési Bizottságaival.

Örömmel nyugtázzuk, hogy a Szegedi és Pécsi Tanárképző Eőiskola Tanácsa foglalkozik munkánk értékelésével és a' t ovábbfejlesztés lehetőségeivel, hiszen e két főiskola lehet a jövőben megvalósuló egységes nemzetiségi pedagógusképzés /tanár-, tanító- és óvónőképzés/ központja.

Pécs, 1974. január 31.-19-Szende Béla s.k. adjunktus