Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1974, Szeged
1974. február 20., rendes ülés
-9-/nyelvjárás, településtörténet, néprajz stb./, hogy a hallgatók minél többen válasszanak nemzetiségi tárgyú munkát. A nemzetiségi tárgyú és nemzetiségi nyelven megírt szakdolgozatok nemcsak jól fejlesztik az anyanyelvi ismereteket az anyanyelvi íráskészséget, hanem több fontos adatot, népnyelvi, néprajzi stb. értéket tárnak föl és mentenek meg. Ez pedig nemzetiségeink megismerése, anyanyelvűik stb. ápolása, de még az egyetemes magyar kultúra szolgálata szempontjából is igen fontos. / Újabban szinte minden évben külön gondot, , nyomott hangulatot idéz föl végző nemzetiségi szakos hallgatóink közt az elhelyezkedés. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az igazgatók nem hirdetik meg az állást, különleges szakpárosítást kívánnak, képesítés nélküli nevelőt alkalmaznak stb. A német, a szlovák és a román szakon végzett hallgatók egy része nem nemzetiségi iskolánál, haé> nem másik szaktárgyával helyezkedik el, vagy nem marad a tanári pályán. Mivel a tanszékek ezideig általában csak véletlenül értesültek arról, hogy a végzett hallgatók tanárként dolgoznak-e, s mivel a tanárként működőkről sem kapnak hivatalos vagy rendszeres visszajelzést , tájékoztatást, hasznos lenne ilyen vonatkozásban a jövőben \ö" előbbre lépni: egykori növendékeik munka-eredményeiről, képzésük megfelelő voltáról vagy hiányéiról jó és tanulságos lenne értesülni. A tanárképzés színvonalának emelése is azt kívánná, hogy a tanszék és a tanszékhez kapcsolódó KISz szervezetek tartsanak a végzett hallgatókkal /lelgalább azok működésének első 10 évében/ kapcsolatot. Köztudomású, hogy a nemzetiségi anyanyelv oktatása sok helyütt /elől és hátul/ csatlakozó órákban történik. Ez a megoldás a tanár, s&' szülő és a tanuló számára egyaránt hátrányos. Ezen valamilyen módon még akkor is mielőbb segíteni kellene, ha a jó megoldás kiművelése nehéz feladat. Az érdekeltek közös erőfeszítése bizonyára megtalálja a kívánatos megoldást. A nemzetiségi tanszékek a gyakorló iskolán kívül kapcsolatot tartanak más nemzetiségi ált. iskolákkal, a nemzetiségi gimnáziumokkal /középiskolás nemzetiségi osztályokkal/ és a többi nemzetiségi tanszékekéi, hiszen gondjai és feladataik többnyire azonosak
