Juhász Gyula Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1973, Szeged
1973. április 25., rendes ülés
lb- 8 -szituációkra ás az óraelemzéseken is egyre több teret nyer a pedagógiai folyamat nevelési szempontból való vizsgálata, ami jelentős mértékben járul hozzá a jelöltek hivatástudatának fejlesztéséhez . valamint gyakorlati pedagógiai tevékenységük elméleti alapon történő elmélyült elemzéséhez-Komoly fejődés tapasztalható a szakvezető tanárok és a t anár jelöltek emberi-munkát ár si каре s ólataina к _al akulásában_ is. Egyre világosabbá, tudatosabbá válik a szakvezető tanárok előtt, hogy az eredményes együttműködésnek, az egymás kölcsönös tiszteletének és megbecsülésének alapja a helyesen értelmezett tanár-hallgató viszony. Az eddigi tapasztalt és a továbbiakban is várható eredmények mellett meg kell azonban vizsgálni, hogy az uj képzési rendszerben megfelel-e a tantárgypedagógiák időbeni eloszlása; ugyanis több szaktárgy módszertana több féléven át párhuzamosan fut a gyakorlattal és ez problematikussá teheti a gyakorlatok eredmé nye s sé gét. Az iskolai gyakorlatok megkezdése előtt egyedül a földrajz módszertan oktatása fejeződik be. A többi szaktárgy esetében a VI. félévben is folyik módszertan oktatás; igy megszűnt a módszertani gyakorlatnak a tanitási gyakorlatra való felkészítő jellege. Az a tény tehát, hogy a tanitási gyakorlat egy félévvel előbbre került, a módszertani gyakorlat viszont' a régi helyén maradt, megnehezíti mind a szakvezető tanárok felkészítő munkáját, mind a módszertan gyakorlatot vezető tanárok és a hallgatók munkáját. Közismert, hogy a módszertan oktatás során az V. félévben általában a tantárgyi megismerés sajátosságai, a tantárgy tanításának története és a tanterv kerül megtárgyalásra. így az a helyzet áll elő, hogy a hallgatók egészen minimális módszertani ismeretekkel kezdik el gyakorlóiskolai tanításukat. A szakvezetők azt igényelnék, hogy a tanítást megkezdő hallgatók már rendelkezzenek az órafelépités és az óravezetés alapvető ismereteivel. St.sz.: 2379/1972. 60 péld.Kőig
