Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1972, Szeged
1972. március 14., rendes ülés
- 10 St.sz.:275/I972. 8(0* pld,Fog eredményhez az a körülmény is, hogy ar. egy-két tizedes romlás a legfőbb állami juttatásban, a kollégiumi elhelyezésben való részesülést többnyire nera fenyegeti» A tanulmányi eredmény 7 c félévi hanyatlását még egy harmadik körülmény is magyarázza, az í!egyéni levelezők” magas száma. Ők vizsgák szempontjából nappali tagozatosoknak számítanak, velük együtt vizsgáznak. Szerepükről e következő pont szól. 5. A helyes kép kialakítása érdekében a IV. évesek viszonylag nagyon gyenge idei tanulmányi eredményét szükséges még tovább is elemezni., Az ő vizsgaidőszakuk - a falusi gyakorlat miatt - január 31-én megszakad, folytatódik azonban március 1-től lo-ig. Az elégtelen kategóriában kimutatott 34- IV. éves nem bukott meg véglegesen, csaknem mindegyiknek van még jay.itási lehetősége. Közülük 7 fő egyéni levelező, tehát 27 a’honnál” nappali tagozatos. A vizsgákkal adós maradt 44 fő /B oszlop/ március 1. és lo. között még ugyancsak eredményesen zárhatja félévét. Közülük 3 fő egyéni levelező, tehát 41 a “normál” nappali tagozatos. A 7. félévesek március lo-re várható tanulmányi átlaga minden bizonnyal 3,25 fölé emelkedik, hiszen az előbb emlitett 27 hallgató 6, félévi tanulmányi átlaga 3?31> mig az utóbb emlitett 41 hallgatóé 3,99 volt, 6. Szembetűnő, hogy matematika szakon a bukások %-os aránya 24,4-re emelkedett /az előző évben 14,6 % volt/. A kapcsolt szakokon sem alacsony a bukási arány: kémián. 9,0 %t fizikán 7,9 %, műszakin 3,5 %• A nagy bukási arány csaknem egyértelműen a matematika szakon mutatkozó beiskolázási nehézségre vezethető vissza: nincs válogatási lehetőség, meg kall kísérelni azokat matematika szakos tanárrá képezni, akik jelentkeztek. Ezen a. szakon a felvételt nem annyira a képesség, mint inkább a ”jelcntkezés”szabja meg.
