Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1971, Szeged
1971. március 24., rendes ülés
копуsága érdekében vizsgálja felül a keret—tanterv ama rendelkezését, amelyik 2o-24 fős szemináriumi csoportok létrehozásáról intézkedik egyes szaktárgyak esetében, A kiscsoportos foglalkozás megvalósítását - az oktatás hatékonysága, a hallgatókkal való intenzív foglalkozás érdekében - minden szaktárgyban fontosnak tartjuk. II. A_l|igl22g=t^ezit$§_h|li^tÓk=lgifi£S3ólÓÜá|a A levelező tagozatos hallgatók lemorzsolódását ugyancsak az 1965-71 közötti időre vonatkozóan vizsgáltuk. A vi» szonyok bonyolultsága azonban csak sokkal kevesebb adat és szempont számbavételét tette lehetővé, mint amennyire a nappali tagozatosok esetében lehetőségünk volt. A levelező oktatás ugyanis indulásában, szervezetében, módszereiben, hatékonyságában, adminisztratív figyelemmel kisérésében /nincsenek származási és szociális kategóriák, ösztöndíján többnyire a felvételi vizsgák is hiányoznak/ lényegesen eltér a "normális” képzéstől. A vizsgált időszakban a legkülönbözőbb képzési formák éltek, illetőleg élnek még most is. Varnak olyan levelező hallgatók, akik kiegészítő szakon tanulnak, ők már valamilyen képesítéssel rendelkeznek. Mások kétszakosak, valamennyien pedagógus képesítés nélküliek. Ismét mások egyszakosak - ide sorolhatók a felsőfokú tanitói képesítéssel rendelkezők. Vannak akik nem rendelkeznek pedagógus képesítéssel, de a 147/1961* /M.K. 17«/ számú miniszteri rendelet, valamint az ezt kiegészítő 30.218/1962. MM számú utasítás alapján főiskolánkon államvizsgáznak. Végül vannak olyan levelező hallgatók, akik /lényegében/ nappali tagozatosak, egyéni levelezőknek nevezik Őket* A vizsgált időszakban a képzés időtartama is igen változatos. Egyeseknek 2 év. másoknak 4 év a képzési idő. Egyes évfolyamok párhuzamosan tanulták szaktárgyaikat, más évfolyamokon un. "réteges” képzésben
