Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1970, Szeged

1970. március 18., rendes ülés

- 7 -vonatkozásában^ Tudatos itják, h^gy a pedagógusnak fel kell készülnie a nehezen nevelhető gyermekekkel való foglalkozásra* A tanítási egységek feldolgozásakor arra is utalnak, mi a teendő, ha a «jövendő munkahely tárgyi feltételei kedvezőtlenebbek, mint a gyakrlóiskoláée Pl. tanulókísérleti órák szervezése előadó terem nélkül, házilag készített eszközök, a szemléltetés különböző megoldásmódjai stb.

A hivatástudatra nevelés szempontjából jó hatású, hogy az igazgatók minden - a gyakorló hetét megkezdő jelölttel elbeszélgetnek.

Felkészítés a tanítási órákra:

A szakvezetők a tanitási anyagot rendszerint három héttel előbb kijelölik. Megjelölik az elméleti felkészüléshez szükséges irodalmat. A jelölteknek igy elegendő idejük van a felkészülésre. Az előkészítő órára már minden jelölt vázlattal jön, tehát előzőleg fel kell elevenítenie a vonatkozó pedagógiaipszichológiai ismereteketо Ezeken az órákon a hangsúly nem az Migy oldjuk meg"-en, hanem a "hogyan oldjuk meg"—en van. így érjük el, hogy a jelöltek a problémákat mind önállóbban elemzik-, s a szakvezetői segítségadás fokozatosan csökkenő tendenciájúvá válhat. A felkészítés során a módszertani kollokviumok kedvező hatása is megnyilvánul. A jelöltek általában tudják a módszertanban, didaktikában tanultakat, de ezeket az ismereteket a gyakorlatban alkalmazni már nehezen tudják. Miután a lélektani, neveléselméleti anyag feledésbe merül, jegyzeteikben lelkiismeretesen átnézik az adott órával kapcsolatban kijelölt részeket. Kivitelező munkájuk kezdetben elmarad a tervezés mögött, de a gyakorlat folyamán ez íráról-órára fejlődik.

A gyakorlati tanítások tapasztalatai;

A jelöltek a tanév folyamán átlag 10 órában tanítanak. Előnyös, h'gy szeptember harmadik hetétől bekapcsolódnak a

St.ez a; 211/1970» K.Í 60 pld. lg.