Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1969, Szeged

1969. szeptember 17.

- ASí- 7 -témakörnek a megvitatása szinte a tanárképző főiskola egészét fogja érinteni« benne a Marxista Tanszéket is. Szeretném tájékoztatásul elmondani azt is« hogy dr.Megyeri János elvtárssal kimunkáltuk lényegében nemcsak a fő témát, hanem lényegében az egész ülésszak kompozíciója előttünk van már. Korszerűsítés és nevelés a tanárképzésben címmel hangzanék el egy átfogó« összegező« elveket és szemléletet sugalmazó és megfogalmazó nagy referátum és ehhez kapcsolódnék illetve ezután következne két terjedelmében ugysn kisebb« de tartalmában differenciáltabb és konkrétabb referátum. Az egyiks Kérszerősítés és nevelés a társadalomtudományok oktatásában« a másik« Korszerűsítés és nevelés a természettudományok oktatásában. A két szekciónak lényegében ez a központi tematikája és ehhez kapcsolódnak a főiskolai« a hazai és a külföldi korreferátumok is. A Nemzetközi Tudományos Ülésszak lényegében az egész főiskola életét« munkáját« tudományos törekvéseit magában foglalja.

A második kérdésre« a közéleti tevékenységre a következő a válaszomt a város és a megye párt és állami vezetőit felkeresem és meghallgatom a társadalmi igényeket, a párt és az állami vezetésnek velünk szemben, közéleti tevékenységűnkkel szemben támasztott igényeit és ezeknek az elvégzése után a tanszékekkel természetesen konzultálni fogok.

Nagyon lényegesnek és fontosnak tartom a harmadik kérdést több szempontból. Először is abból a szempontból tartom lényegesnek és fontosnak, hogy akkor, amikor a tanszék valamelyik oktatóját fel fogjuk kérni valamilyen munka végzésére, alapvető kötelességemnek fogom tartani a tanszékvezetők véleményének a kikérését. Itt javaslatról van szó, a tanszékvezetők a tanácsülésen kifejthetik véleményüket.

BOR PÁL«

Ezzel kapcsolatban még azt szeretném megjegyezni, hogy tulajdonképpen egy új bizottságról van itt szó. A Világnézeti és Nevelési Bizottság megszűnt, helyette van egy formailag és tartalmilag is talán új bizottság, a Nevelési Bizottság. Az emlitett két kartárs nem azért maradt ki, mert rossz munkát végzett és noha itt a minőségi kérdések is felvetődhetnek Kallós Gábor nem ilyen meggondolásból terűit be az új