Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1968, Szeged
1968. június 19., rendes ülés
?lapvető pedagógiai, minőségének és >”0 lett. Az okta-Mindebbél világos, hogy a nevelés nint ;ároadvlmi uévékénység ólvonalba került. A nc-vclós irednenyességének ° kérdése korunk egyik alaokérdé ;ds demokratizálása, tone soktatássá válón :ct a pedagógussal szénben s a felelőssé», lényeink vezetőivel, oktatóiv"? szerben. óz intézményeinkben föl -ó ne ve Ionunké, erednónyes végzése ízenponójából jobban figyclcnts sell venni a felsőoktatás és benie a ped-f-ógusképzós differenciált voltának tényét. Más képzési ^ csak fokozza az et pedagógusképző ígenycintézdok, kétéve 1 T'k luo s -tatáci 03 óvónőképzőt, nevelési módszerek kell hogy jellemezzék te.nitóképzőt, a 4 éves tanárképző eves 'őiskolát, jóllmet valamennyi pedagógusképző felsőoktatási inéznény. ITen szólunk most ózmenye krő1; anclyekbe n ől eltérő módszerekkel ug álunk - pedagógusképzésről lévén szó -^ különböző tipusu felsőoktatási mszaknai céloknak megfelelően a mienk■tj/ancsak kell nevelőmunkának folynia. nyilnevelés prinatut ítnvaló, de a munkának differenciáltan kell történnie. Mert a ni ntéznónyeink jellegéből következik, hogy ezeknek nz intézményekek nem lehet zones a programjuk, tehát ° bennük folyó óktntócvelő munka is eltérő lesz t^rtaíomb'n és eredményben, hiszen ülönböző tipusu oktatási intézmények számára képeznek pedagóguokat. Más megközelíténben : egy tanárképző főiskola pl. nem akkor eljesiti feladatát, ha azt kkor, ha vezetői és oktatói jól ismerik a 8 ósztályos skálát, 'imák tanterveit, tmkönyoit, a magyar zeróben betöltött rendkívül fontos szerepét, ájukat maguk is nevelői tudatossággal az ált teszi, ami az egyetemek dolga, hanem általános közoktatás rendim tanárképző muno ’ láno cn végzik. E vonatkozásban ískol"’ érdekéaz Osztályunk által kiadott dokumentum zámos követhető, jó példát felsorol. A differenciáltság objektiv ónyénok tudomásulvétele és ' nevelőmunkán'k mindig az ~dott inézmőny céljaihoz való igazítása véleményünk szerint a jelöltek evcltsógónek eredményeiben fog negmut'tkozni. A n marxist lehet cégei vilu. ngnazet . jLJLO! ráfiéi .tjógusképzós legsokrótüLb, eredményes oktató-nevelő munka lapja, ’ világnézeti nevelés a le gátfogobo rferulete. de zol' György Politikai dkadónián tartott clőcg más ncJLett élés és az ideológiai odag Lvtárs, az MSZMP .CB titkár iásáb'n foglalkozott a békés arc összefüggésének néhány kérdésével. Egyebek közt ezeket mondatai "A békés egymás mellett élés; koncepciója politikai, nem pedig Ltalános ideológiai, világnézeti érvényű kategória. Felre érthetőimül kell ujr-1 kimondani és a gyakorlatban érvényesíteni azt az Lapigazságot., hogy proletár és barzsoá ideológia között nincs, m lehet békés egymás mellett élés, marxizmus ázott nincs és nem lehet békés kocgzisztcncia, es IS mtimarxizmus ;.szj 526/1S68, K: 50 pld, lg
