Szegedi Tanárképző Főiskola - Főiskolai Tanács ülései, 1966-1967, Szeged
1966. november 30., rendes ülés
gyobb része a vizsgákra saját jegyzeteiből készül,ajánlatos lenne*hogy az oktatók időnként,főleg a vizsgaidőszak előtt beszedjék és ellenőrizzék a hallgatók jegyzeteit. Кivinatos,hogy a vizsgaidőszak előtt tanszéki értekezleten vitassák meg a vizsgái jatás szempontjait és a vizsgakérdésekot. A vizsgáztató egyéni magatartásának döntő hatása van a vizsga eredményességére» Éppen ezért a vizsgáztatónak is ügy kell felkészülnie minden vizsgára,hogy a vizsgázók minden alkalommal érezzék a vizsgáztató részéről a bizalmat és szere tetet, de ugyanakkor a szilárdságot is a vizsgák értékelésében. Érezzék,hogy a vizsgáztató nem gépies kötelességet végez a vizsgáztatással.hanem szenvedélyesen érdekli minden egyes vizsga. A vizsgáztatás módszereinek néhány elvi didaktikai problémája. A vizsgáztatás módszertanának kidolgozásánál újból és újból hangsúlyozni kell. az egyes szaktárgyakon belüli differenciálás szükségességét., Dohát más vizsgáztatási eljárás szükséges a történelemből,más a matematikából,más az orosz nyelvből és igy tovább. Ugyancsak döntő,hogy a vizsgáztató a vizsgaszabályzatnak megfelelően különbséget tudjon tenni a beszámolók és a vizsgák között,hogy a vizsgáknál a követelményeket a beszámolókhoz viszonyítva fokozza* A vizsgák módszereinek kidolgozásánál azonban nemcsak a szaktárgyakon belül kell differenciálni,hanem az oktatási formákban rejlő vizsgáztatási lehetőségok tekintetében is., Pl. más módon, más módszerrel kell vizsgáztatni az előadás anyagából,másként a gyakorlatból és másként a különböző szemináriumokból. Nyilvánvaló,hogy a hallgató személyiségének teljes megítélésében komplex vizsgálatokra kell törekedni,olyanokra, amelyek megfelelő tájékoztatást nyújtanak arról,hogy a hallgató milyen mértékben saj^ tóttá el az előadások anyagát, a gyakorlatokon az elsajátított ismereteket miként tudja alkalmazni és a szemináriumokon ezen ismeretek birtokában St.sz.: 549/1966» K.: 45 péld. lg,
