Szegedi Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1945-1946, Szeged
1946. június 23. tanévzáró ünnepi ülés
&y\ . 49 éves korában 1745-ben végezte első tudatos hályog kivonását Qaviel, aki 1752-ben számolt be műtétéről a párizsi akadémián, hol 2C6 esetét ismertette, melyek közül mindössze 12 % volt a veszteség. íüressé vált, s annyira "beérkezett" hogy XV.la jós udvarába is meghívták, hol a szarvasvadászatok után az elejtett szarvasok szemén mutathatta be uj műtétét az érdeklőd ő főúri népnek. Azt bibe tnő k, hogy ez az áldásos műtét azonnal elfoglalta az őt megil-' le tő helyet, s az emberiség javára általánosan elterjedt. Nem igy történt. Hire szateszállt ugyan az orvosi világban, ce részint a műtét nehézsé e, káros szövődményei, részint a régi, rosszabb műtét könnyűsége s főként már begyakorolt és meggyökeresedett volta azt eredményezték, hogy a Daviel-hálypgkivonással egyre kevesebben foglalkoztak, végül csaknem teljesen elhagyták azt, s a szemorvosok visszatértek a há ly og o lás hoz , me lye t 'ii lb urg 1785-ben az ugyancsak hályogszuró lándzsádé val végzett hályog,Tektetésre / reclinatio/ javitott. Ezt a- két műtétet végezték úgyszólván kizárólagosan, bár a műtéti veszteség legalább is 40 %-nyi volt. De mert mindennek van ellenzéke, még a rossznak is, akadtak újra Davielhez hasonlóan gondolkozó orvosok, akik 16