Szegedi Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1945-1946, Szeged

1946. június 23. tanévzáró ünnepi ülés

nehezedő súlyos terhet.

Hálát adunk az Urnák, azért, hogy egész éven át támogatott bennünket s megérni engedte ezt a napot, ame llyel a holnap számára, az élet számára szükséges nehéz munkát elvégeztük.

Évzáró közgyűlésünket megnyitom/

A megnyitó beszéd elhangzása után az elnöklő rektor felkéri az Orvostudományi Kar dékánját, hogy előadását:

" Az elveszett és visszanyert látás" -ról tartsa meg: Az Orvos tue ományi Kar dékánja a következő előadást tartja:

f,A látás érzékének hasznával az

emberek keveset foglalkoznak. A megszokás hálátlanná teszi őket azzal a csodával szemben, amely pillanatok alatt tájékoztatja őket a körülöttük végbemenő eseményekről, mely ismeretszerzésük, tudásuk legfőbb eszköz lője, biztonságuk őre, mely képessé teszi őket a veszedelmek villámgyors felismerésére, a menekülés útjainak azonnali kiválasztására. Többi érzékünk együttesen sem tudja pótolni ezt az egyet. Mi lenne belőlünk, ha látás hijján a mérges kigyó jelenlétét tapogatással kellene megállapítanunk, a hegy szakadékot csak arról vennénk észre, hogy zuhanunk, és ide -oda ütődünk, a vadállatról csak akkor vennénk tudomást, ha a fülünkbe ordít, a körülöttünk keletkezett tűzről, ha a füst szagát s aztán a tűz perzselését éreznénk és mind e veszély