Szegedi Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1945-1946, Szeged

1945. november 22. III. rendes ülés

im kis válogatott része a Dunántúl, ott is két helyre szóródva. Birtokbavételé­től még diplomáciai harcok drótakadályai választanak el. Hitelt érdemlő hirek szerint a keszthelyi Festetich kastély­ban elhelyezett ládák állaga raegcsor­­bult. De mindez, ami itt, a csonka or­szág területén, talán megvan, alig 8-10 %-os töredéke az egész anyagnak. Tudo­mányos segédszemélyzetünk teljesen hi­ányzik. Helységeink pillanatnyilag a régi szegedinek - hogy a mintaszerű ko­lozsvári állapotokról, mint elérhetet­len álomról ne is szóljunk - töredékét teszik. Bútorzatunk, elemi felszerelé­sünk legnagyobb része hiányzik. Ha még azt is hozzávesszük, hogy volt profesz­­szori gárdánk erősen meggyérült s még ezen felül is komolyan számolnunk kell / egyesek elvesztésével s igy a tudomá­ny os(valamint anyagi válságon felül a vonzóerő és tekintély forrását jelentő szellemi birtokállomány egyre fenyege­tőbb válságának is szembe kell néznünk, akkor a Tekintetes Tanácsnak a valósá­gosat némileg megközelítő képet festet­tem arról, hogy ittlétünk ma még csak kevéssel több a formai létezésnél, a vegetálásnál. Mi élő tag, dicsőséget szerző, súlyt és ékességet jelentő al­katrész akarunk lenni. Legalább is olya­nok mint 1940.előtt Szegeden és 1940- 1944.között Kolozsvárott. Legyen szabad felhívni a Tekintetes Tanácsnak a figyelmét arra, hogy a jogi oktatás terén az utolsó emberöltő alatt mélyreható átalakulás történt és pedig azon helyes irány felé, hogy a puszta előadás mellett egyre nagyobb szerephez jut a szemináriumi és gyakorlati irányú kutató munka, tehát a hallgatók tömeges \ oly aktiv részvétele, amely nélkül ma már értékes tani tó-nevelő munkát el sem tudunk gondolni. Éppen a kolozsvári egye tem több jeles tanárának a századi'ordu­­ló után kifejtett ezirányu úttörő mun-8

Next

/
Thumbnails
Contents