Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1944-1945, Szeged
1945. április 5. II. rendes ülés
- 6 -A kórházi birtokgazd: Ikoáás hasznosnak bizonyait, mert a betegellátásnak élelmezési területén számbavehető megtakáritást lehet általa elérni, azzal, hogy az élelmezési költségek a kereskedelem kikapcsolása folytán minimumra csökkenthetők. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemnek is ,olt k alapítványi birtokai, amelyek különösen az utóbbi években bizonyára komoly segítséget nyújtottak a klinikai betegélelmezésnek. Ugyancsak a budapesti József Nádor Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetemnek is van birtoka Pátyon, diákmenzáit részben innen látta el. Külföldi példák is igazolják, hogy a kórházakkal kapcsolatban a birtokgazdaálkodás igen hasznos és kifizető. A klinikák teljes kapacitásának kihasználási lehetőségével 875 fekvőbetegei kellene számolni, ugyanakkor kb. 600 alkalmazott és kb. 700 egyetemi hallgató maizüélelmezéséről kellene gondoskodni, tehát több mint kétezer ember élelmezéséről. Ez a szám már egymagában komoly indok az önellátásra, mert házikezelésben a tej és tejtermékek, a hús és fehéráruk, burgonya, primőrök, stb. előteremtése oly nagymértékben csökkentik az élelmezési kiadásokat, hogy viszonylagosan alacsony egységáron a legnívósabb élelmezés biztosítható. Az egyetem 200 kát. hold földet igényelne örökvtulajdonképen, inig ezenfelül szükségszerüleg 100-150 holdnyi földet venne használatba bérszerződéses alapon. E birtokon kizárólag belterjes állattartásra rendezkedne be és az évek folyamán szükségszerű fejlesztéseket keresztLi.lvivén, hús, zsir, tej, tejtermékek, stb. szükségletét teljes mértékben tudná kielégíteni. Mind az örökbirtok, mindpedig a bérlemény legfőképen az állattartást célozni és a földek felhasználása annak érdekében történne. A felmerülő szükséglet szemmeltartásával mindenekelőtt tehenészet és sertéshizlalás megvalósitása volna a legfőbb cél, de a megszerzendő birtokállomány más szükségletek kielégítésére is felhasználtatnék. Kívánatos volna, hogy a birtok lehetőleg Szeged város közelében legyen, hogy a klinikákról kikerült moslék, stb. minden szállítási nehézség nélkül legyen hasznosítható, s egyben a felügyelet és az ellenőrzés könnyüszerrel legyen eszközölhető. A gazdaság 100-150 drb, tehén tartására és évi 400 darab sertés hizlalására rendezkedne be. A tehenészet átlagosan 1600 liter tej napi hozammal számitva feltétlenül ellátná a klinikai és menza élelmezés tej és tejtermék szükségletét. Egy tehpnre egy hold földet beállítva, annak takarmányából a maximálisan tervbe vett 150 állat bőségesen ellátható. Ezenkívül a tehenészetből a borjúi és marhahús szükségletek nagy része is biztosítható volna, továbbmenőleg pedig a tehenészet utánpótlásáról ugyancsak saját nevelésből történne gondoskodás.
