Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1940-1941, Szeged

1941. május 27. VII. rendes ülés

a sikertelen kísérletek közül az utolsó volt a legfájóbb, mert

mindaddig, anig az uj egyetemi székhely kijelölve bem volt^ minden kiná lkozó alkalom a siker reményével kecsegtetett. De abban a pillanatban, amikor az illetékes tényezők Pozsony és Debrecen mellett döntöttek, mint a harmadik, illetőleg negyedik egyetem székhelye mellett, halomrauölt minőén reménykedés s hiábavalónak bizonyult minden áldozatkészség.

A háború után bzegednek - uár időközben elv. szett a Délvidék - még több jogcíme lett arra, hogy egyetemi v. roe legyen.

Innen indult ki a nemzeti megujhódá®, itt vállalta el 1919. junius 5-én Horthy ..iklós a neki felajánlott hauü0yuiiniezteri táréi, t 2 cs ezzel itt született meg a ezege-i gciiuolat alapján álló magyar nemzeti hadsereg, ozegeo határváros lett ugyan,

2. Dnnek évfordulóján tartja az egyetem, az ifjúság bevonásával, évzáró ünnepélyét.

de még fokozottabb mértékben érezte, hogy a hivatása ugyanaz maradt: a magyar kultúrának a Délvidék felé sugárzása.

I s amit a bekebeli Magyarország nem tudott megadni a városnak, azt megadta a csonkaorezág akkor, amikor az 1872,évi XIX.t.c.-kel Kolozsvárt felállított Ferenc József-Tuuományegyetemet, az 1921. évi XXV.t.c.-kc] ideiglenesen Szegedre helyezte.

•zeged tehát 1931.-ben, két évszázados küzdelem után nem is főiskolai, hanem egyetemi város lett, s bár Z2 egyetem elhelyezése a törvény betűi szerint is csak ideiglenes volt, példátlan áldozatkészséggel sietett az otthonát vesztett egyetem segítségére .

3