Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1939-1940, Szeged
1940. február 28.
gozó tudósnak, Hóman Bálint a azó szoros értelmiben magyar történetíró, így Magyar pénztörténet, Szent László történelmi jelentőségéről, a Székelyek eredete, a Magyarok honfoglalása és elhelyezkedése, Magyar Történet, Szent István oirtü arankáit szakmájától függetlenül lelkesedéssel olvassa minden magyar ember, A magyar középkorral foglalkozva, Hóman mindig az ezeréves Magyarország elhivatottságát és a Dunamedencében a magyarságra v&ró nagy feladatokat, nemzeti öntudatot és kulturális fölényt juttatja kifejezésre. Teljes tudományoséggal megfelel annak a követelménynek, amit Cicero a történetíróval szemben támasztt Ne quid falsi dicere audeat, ne quid veri non audeat. A történelmi alapon álló magyar nemzeti eszme, önálló magyar világszemlélet kialakításában nagy szereoe volt Hóman Bálintnak, Amint Goethe mondja, a legfontosabb, amit a történelemből merítünk, az az enthusiasmus, amit bennünk ébreszt. Hóman Bálint fogékony lelkében a magyar történet alapos tanulmányozása alapján ébredt enthusiasmst át tudta ültetni a magyar nemzetbe. Ilyen előzmények után mi sem természetesebb, minthogy a történettudós politikai szerepet vállalt, amely téren nagy kultúrpolitikai terveit megvalósíthatta, Egységes, következetes és mindenre kiterjedő igazán modern kultúrpolitika jellemzi Hóman Bálintot. Igazi fennkölt kulturpolitikus nyilatkozik meg Művelődéspolitikai célkitűzések cl mii tanulmányában. Ebben sikraszáll a tudomány önoéluságáért.Mélyen átéreztük törekvéseit, hogy a képesítő vizsgává süllyedt A
