Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1933-1934, Szeged
1933. október 27. III. rendkívüli ülés
megszüntetése iránt indítványt, tegye meg a részletes vádinditványt, amelyben konkrétül meg kell jelölnie az elitélendő cselekményt ’és azt, hogy az az anyagi szabályok melyik szakaszába ütközik és végül indítványoznia kell a büntetés kiszabását. A bíróságnak ezután közölni kell a vádinditványt a fegyelmileg vádlottal, hogy arra záros határidő alatt észrevételeket adhasson be és azután kell következni a szóbeli fegyelmi főtárgyalásnak, a vád képviselőjének és a vádlott s esetleg védőjének biztosított teljes s z ólás s zabadsagg-a 1. Való, hogy nem egy fegyelmi eljárási szabályunk szerint van a fegyelmi eljárásban is vádhatóságnak és vádinditványnak helye, igy p.o. a bírói felelősségi törvény szerint, amidőn az illető kir.ügyész a közvádló; igy volt az előbbi törvényhatósági fegyelmi törvények /az 1876.VII. és 1886.XXIII.t.c./ szerint s igy van az uj, az 1929: XXX.t.c. szerinti törvényhatósági fegyelmi eljárásban, amikor a törvényhatóság tiszti ügyésze a közvádló; azonban más fegyelmi eljárási szabályok szerint nincs közvádlónak és vádinditvány, hanem vagy már a vizsgálat, illetve fegyelmi eljárás elrendelése állapítja meg, vagy a vizsgálat során állapittatik meg, hogy melyek azok a cselekmények,illetve melyik az a magatartás, amely felett majd a fegyelmi hatóságnak Ítélkeznie kell. Ilyen eljárásnak van helye az emlitett pénzügyi szolgálati szabályok szerint, amely szerint a kiküldött vizsgálóbiztos a vádlott tisztviselő kihallgatása után a vizsgálat befejeztével végjer a „ lentést tesz, amelyben ki kell terjeszkednie arra, hogy mely vétségben tartja a tisztviselőt bűnösnek és nyilatkoznia kell a megtorlandó büntetésre is, kellően megvilágítván a súlyosító és enyhítő körülményeket, /Mariska i.m.128.1./ A vizsgálóbiztos tehát e szerint lényegileg vádhatóságként is eljár. “De lege ferenda” lehet kívánatosnak tartani, hogy fegyelmi eljárásban is legyen külön vádhatóság és vádinditvány de, hogy ez “de lege lata“ közjogunkban általánosan elfogadott elv, azt nem lehet állítani. A tárgyalás szóbeliségére és ott a felek megjelenési és fel-
