Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1933-1934, Szeged

1933. október 27. III. rendkívüli ülés

Amennyiben az ügyésii indítvány az eljárás megszüntetésére vonatkoznék, agy azt velem közölni, amennyiben pedig az vádat tartalmaz, úgy azt nyilatkozattételre nekem kiadni s az erre rendelt határidő eltelte után szóbeli tárgyalásra határnapot kitűzni.

Meg kell, hogy jegyezzem, hogy nem lehet a vád képviselője az, aki a vizsgálatot vezette, foganatosította, vagyis a vizsgálóbiztos. Ettől a generális tiltó rendelkezéstől azonban ezúttal hajlandó vagyok eltekinteni, miután uj vádló kijelölése csak elhúzná az amúgy is régóta húzódó ügyet.

Nem lehet a fegyelmi bíróság tagja s a fegyelmi ügy intézéséből általában ki van zárva az, aki sértett, vagy a fegyelmi vétséget feljelentette, aki ezzel rokonságban, vagy sógorságban áll; aki bármi vonatkozásban vádlóként szerepelt; aki az ügyben, mint tanú ki volt hallgatva.

Közölnöm kell azt is, hogy védői kötelességemtől eltekintve, még mi indított jelen indítványom megtételére.

Illetékes helyen kérdést intéztem, hogy ki képviseli a jelen fegyelmi ügyben a vádat.

Nincs vádképviselet “ volt a válasz.

Akkor tehát egy felmentő ítélet feltétlenül jogerőre emelkedik - mondtam én.

Az egyetemi tanács, vagyis a fegyelmi bíróság bármely tagja jelenthet be külön véleményt - mondja az illetékes hely gondolkodás után - mely felebbezést jelent.

Ez a válasz megdöbbentett több okból.

Először, mert nincs a vádnak képviselete, de a biróság bármely tagja felléphet vádlóként, mert védencem terhére különvélemény formájában felebbezhet.

Másodszor a biróság tagja egyben vádló is, tehát miként bocsássam én nyugodt lélekkel védencem ügyet oly biróság döntésére, melynek tagjai közül bármelyik vádló is lehet.

Rector Ur I Ez egy jogi non sens I ! !

Hogy a IX. században, jogállamban ez lehetséges legyen, s igy legyen lehetséges, azt nem akarom elhinni. Ez ellen lázadozik egész igazságérzetem s az a 30 éves szeplőtelen multam, melyet az igazság