Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1932-1933, Szeged
1932. szeptember 16. I. rendkívüli ülés
II Másolat, 'h Tárgy: Az Egyetemi Sajtó Bizottság ügye.— Jelentés az Egyetemi Tanácstól nyert meghagyásra.---------------------------------------Tekintetes Egyetemi Tanács! Méltóztatott megbizni azzal, hogy az Egyetemi Sajtóbizottság helyzetéről jelentést helysek, s a továbbiakra nézve javaslatot tegyek.- Javaslatom ez: Méltóztassék e bizottságot,mely csak papiroson van meg, formailag is feloszlatni.- Indokok: A szervezéskor reábizott feladatok egyrésze természetszerűleg nem lehet a feladata, másik részének pedig nem tud úgy megfelelni, mint kellene.--Részletezés: Az Egyetemi Sajtóbizottságot az Egyetemi Tanács 1925.szeptember 7.-én tartott II.rk.ülésében létesítette. Az Egyetemi Tanács által kijelölt elnök vezetése alatt a tudománykarok által kiküldött négy rendes és négy póttagból áll. A legutóbbi Almanach-ban, nem találtam nyomát.-- Feladata a következőkben jelöltetett meg: a Bizottság az Egyetemi Tanács felhívására vagy egyébként tanácskozik.— Munkaprogrammja egyfelől a különféle egyetemi nyomtatványok /Tanrend, Fasciculi, Almanach, stb./ kiadására vonatkozó javaslatok elkészítése, másfelől az egyetem érdekeit érintő sajtóközlemények szövegének előkészítése. /Laky gyűjtemény 160.lap, 27 p./.— Ami az "egyfelől” megjelölésű feladatokat illetik, azotó a tanácsi irodára tartoznak a rektor ill. a prorektor vezetése alatt. A sajtóbizottság tudtommal nem is végezte ezeket, de nem is végezhette. Mikor valami 7-8 évről együttesen kellett kiadni a Beszámolót, nem a tanácsi iroda és nem a sajtóbizottság végezte a munkát,hanem Menyhárth Gáspár, Horger Antal és Buday Árpád, s dolgoztunk rajta jó félesztendeig, amig az adatokat összehordtuk és formába öntöttük.— A"másfelől" megjelölésű feladatok végzésére a Bizottság nem alkalmas, mert azok sokkal gyorsabb intézkedést kivánnak, mint amilyen a Bizottságtól kitelhetik.- A céllal ellenkező nehézkességet betetőzi az, hogy a Bizottság csak javaslatot tesz, előkészíti a közlemény szövegét az Egyetemi Tanácsnak. A Bizottságnak ez a megkötése természetes, mert hiszen alapelv az, hogy az Egyetemet a Tanács, illetőleg a Rektor képviseli kifelé. Az Egyetemet illető nyilatkozatot tehát csak a Tanács tehet, illetőleg felelőssége# tudatában a Rektor.-- De ha ez igy van: mi szükség van egy bénitó szervre? Sokkal egyszerűbb, ha az egyetemi szellemnek megfelelően sürgős esetekben a Rektor nyilatkozik. Ha a Rektor szükségesnek látja megkérdez valaki szakértőt, az ügy által érintett tudománykar dékánját, vagy pedig az összes dékánokat. Minden attól függ, hogy mennyire súlyosnak Ítéli a kérdést és mennyire vállalhatja a felelősséget. Még akkor is, ha a kistanács hivatik össze - telefonon - jóval egyszerübb^dolog, mintha felszólítja a sajtóbizottság elnökét, hogy hivjon össze bizottsági ülést és onnan tegyenek javaslatot, amit a kistanácsnak épen úgy meg kell vitatnia, mint a Rektor vagy az általa felkért tanácstag által előterjesztendő szöveget.— A felsoroltak alapján javaslom a Sajtóbizottság megszüntetését.-----------------------Szeged, 1932.szept.15.— A Tekintetes T Dr.Buday Árpád s.k •A.
