Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1931-1932, Szeged
1932. május 24. „Sub auspiciis Gubernatoris” doktorrá avatás
fl a parancs, a fegyvert pedig kiosztja majd önnek a Rend és a kötelességérzés, melynek oly megragadó jelképe ez az emlékmű. Önt is támogatták eddig az áldozatrakész szülői karok, támogatta önt szellemi szülője, az Alma Mater is, és támogatni fogja ezután is, hogy beváljanak auspiciumai, kilátásai arra, hogy önből diadalmas ember lehessen. Útjának elején az auspiciumok biztató derűjének örvendjen elbizakodás nélkül, hiszen önt bajtársainak elismerő és biztató tekintete is kiséri. íme sorfalat álltak önnek, mindnyájunk gyönyörűségére .... az élet útja mellett sűrű erdő, melyben rejtelmes dolgokat suttog a szél^a határok felől fujdogáló és annyi lehullott levelet zörgető szél ... szálfák ezek, melyekről harsányan visszhangzik a mi szent igénk: nem, nem, soha! Integetnek önnek, nem búcsúzón, hanem találkozóra, az élet, vagy a fegyveres harc mezején, ami utóvégre mindegy, hiszen vérre és verejtékre szomjazik mind a kettő.... Majd felemelkedvén helyéről, a Kormányzó Úr képviselője felé fordul és ekként folytatja beszédét: Méltóságos Kormányzói Képviselő ür! Méltóztassék megengedni, hogy magas kiküldetésével kapcsolatban kifejtett fáradozásáért, e kiküldetés forrása és fénye iránti tisztelettel köszönetét mondjak. Külön köszönöm a felavatotthoz intézett mélyértelmü és megkapó beszédét, melyet mi is megilletodve hallgattunk. Köszönetünk mellé csatolom nagyrabecsülésünknek, tiszteletünknek és szeretünknek Őszinte kifejezését, mely megilleti a mi vezérünket, munkatársunkat és a mentésre kész árvizi hajóst. Egyben mély tisztelettel kérem 4
