Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem - Egyetemi Tanács ülése, 1929-1930, Szeged

1930. június 28. VIII. rendkívüli ülés

alapon kalkulált» mórt a bejelentett 44,000 P helyett esak 6,000 P Illette vólnak s Így az ilyenképpen 264,442 P-re csökkent össz-igénylés % relációja a 2 Kar között 21«79-re változott meg/. Karunk képviselője a Tanácsban» a fönti igényléeviszony a­­lapján, a Kar egyhangú megbízása következtében azt javasolta» hogy a 100.000 P esen % arány» vágyig 26.6|73.S szerint osztassák meg. Ehhez az ajánlathoz ugyanis termé­szetes kiindulási alapul kell felvenni azt» hogy a Prpfessorok» értesülvén a leg­utóbbi értekezleten arról» hogy NAGYMÉLTÓSÁGOD csak 100.000 F-t tud a bútorzatra ki­­. , * , le gnagyobb utalni» mindenki a Isgnyakh takarékossággal tervezte meg intézete butorsziikségletéti s ha a Bölcsészeti Kar butorszükséglete a Kar által kért s állítólag alapul eleve 40.000 pengére beállított Ö®BZ»S h«V ott 76.757 F-re rúgott,akkor ez alant követke­zők megértetik azt is, hogy Karunknak a 75.000 P-re kalkulált igénylése a valóság­ban miért 212.705 P. Megjegyezni kívánjuk NAGYMÉLTÓBAGOD előtt azt is, hogy & 2 Kar az osztozkodásnak egyébként egj^glő praemlssák között ment neki. Karunkból ugyanis a dotátió hányados alapján kárt összegből nem részesednek a Fizikai ée Chemial Intő­i ie tek| Karunk egyharmada,- a Bölcsészeti Karnak legalább is ennyi része, ha nea fe­le a Leezámolóban már régebben berendezkedett. A Bölcsészeti Karnak négr uj tanszéke csak most jut»** bútorzathoz, szzel szemben minálunk a Geometriai tanszéknek nines semmije, a szintén újonnan felállított Állatrendszertannak alig valamije, s a többi intézetnek is a mai helyén használt bútorainak nagy részét, mint gymnáziumi tulaj­dont, vissza kell hagynia.- - - A tekintetes Egyetemi Tanács azonban a Bölcsészeti Kar javaslatára a 40 ^« 60 % arányú döntést a 2 Kar intézetei és tanszékei által a Leszámolóban elfoglalt területek relációjára alapította, kimondván &st, hogy egyen­lő területre csak egyenlő butorraennyiség juthat. Kénytelenek vagyunk iÍGi^yM.'LTÓSÁGOD előtt megállapítani, hogy itt tűnik ki, mennyire hibás Ítéleti alapot állítanak fel azok, akik valamely kérdésben nem szakemberek. Máltóztassék ugyanis s pontoknál fi­gyelembe venni azt, hogy minekünk mint iróezakembereknek egy-egy dolgozószobánkban elkerülhetetlenül benne van migden, amit egy-egy bölcsészprofessor is szükségelt ott van az Íróasztal, a könyves szekrény s a ruhaszekrény /nálunk ugyan csak ruh&fogas/ s minden egyéb irószükséglet» mi azonban búvárok is lévén, ezenkívül második feksts­­reláaként van mikroskopizáló asztalunk és mlkroskipiumi készítmények számára külön szekrényünk» harmadik sorozatként« boncoló asztalunk és bonctani készítményeknek szekrényünk, negyedikként pedig vegyi-, mikrótechnikai dol/gozóasztalunk és vegyi szekrényünk. Vagyis mi egy-egy szoba felületéből négyszer annyi butorterületst va­gyunk kénytelenek felhasználni, mint a bölcsészprofessor//, aminek az eredménye az, hogy a laboratóriumainkban alig van hely a körülmozgáara. Ennek a tetejébe jő az, hogy a Bölcsészetkari professor bútorai oly átlagos bútorok, minőket az asztalos

Next

/
Thumbnails
Contents