József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1988-1989
1989. március 10., III. rendes ülés
tetése mellett az volt, hogy olyan alapot biztosítson, amelyre az akkor még "leiró" kémiának tekintett szervetlen, szerves és analitikai kémia ráépülhet. A tanulmányokat a fizikai kémia (és a technológia) oktatása zárta. A tudomány fejlődése következtében, az utóbbi évtizedekben a kémia mennyiségi összefüggéseinek oktatása kap fő hangsúlyt a régen "leiró"-nak tekintett tudományágakban is; s ennek megalapozására az általános kémiában oktatott anyag már nem volt elegendő. Ezért a fizikai kémia egyre inkább az alapozó tárgyak egyikévé vált, már első illetve másodéven része a tantervnek. Az általános és a fizikai kémia tehát egyre közelebb került egymáshoz. A két tárgy együttesen ugyanazon szemlélettel, egy ivben alapozza meg a további tanulmányokat, az általános kémia mintegy a fizikai kémia részévé vált. Meg kell jegyezni, hogy a vázolt tendencia nem magyar, hanem világjelenség. 3. ) Az 'általános' jelző, mint látható, eredetileg a szervetlen kémia tárgyköréhez kapcsolódott, igy alkotott név-együttest egy tanszék elnevezésében, és ekként is maradt fenn (tanszékünkön kivül) az ELTE és a VVE Általános és Szervetlen Kémia tanszékeinek nevében. A fizikai kémiával párosításban pedig kizárólag a mi tanszékünk nevében maradt fenn; ma már indokolatlanul. 4. ) 'Általános kémia' mint tudományág nem létezik; a kémiának ilyen ága nincs. Csak valamilyen 'konkrét' kémia van: beszélhetünk pl. szerves-, szervetlen, analitikai-, stb. kémiáról, kémiai technológiáról, vagy valamilyen speciális kémiai tárgykörről (mellyel kapcsolatban esetleg tanszék is lehetséges), pl. radiokémiáról, stb. vagy mint határtudományról, pl. fizikai kémiáról, biokémiáról, stb., de általános kémiáról nem. Ezért az 'általános' kifejezés a tanszék megnevezésében sem juthat kifejezésre. Szeged, 1989. január 23. T isztélettel: Dr. í eS Nagypál István tanszékvezető egyetemi tanár
