József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1987-1988
1988. június 30., IV. rendes ülés
A népgazdaság a középtávú tervben a tanárképzés volumenének növelését várja, mégpedig úgy, hogy a legnagyobb tanári beiskolázó létszám az 1907/88-as tanévben legyen. Kiemelt feladatunk a továbbképzés és postgraduális képzés elindítása, mind a tanári, mind a nem tanári szakokon. Az 1985-1990 közötti időszakban fenn kell tartani a levelező képzés jelenlegi formáit és el kell inriitani a kombinált nappali-levelező képzést. Fokoznunk kell az együttműködést a JATE BTK-val és a SZOlE-val, illetve szorgalmazni a JGYTF-fel és a SZÉF-fel. A. A képzés korszerűsítése Már az 1985/86-os tanévben meg kell kezdeni a jelenlegi tantervek átdolgozását, illetve a természettudományi karok közötti egyeztetését, támaszkodva a Természettudományi Karok Dékáni Kollégiuma által létrehozott karközi szakmai bizottságok javaslataira, amelyek- tanári és nem tanári szakok képzési céljainak meghatározására- a szigorlati tematikák összehangolására- az államvizsga követelmények egységesítésére vonatkoznak és különös figyelmet fordítanak a tanári és nem tanári szakok közötti átmenetekre, ennek kapcsán az alapszigorlatok első két évben történő letételének vizsgálatára. A korszerűsítési munkákat/hálótervek, tantervi programok, tematikák elkészítése/ úgy kell ütemezni, hogy az 1987/88-ban induló első évfolyamok már eszerint kezdhessék tanulmányaikat. A korszerűsítés során kiemelendők az alábbi szempontok: 1. A szorgalmi időszak tanéves viszonylatban 32 hét, a vizsgaidőszak 10 hét legyen és legyen még 2 hét az esetleges külön engedélyes vizsgák letételére. Az éves szünet 8 hét /július, augusztus/, de erre az időszakra szakmai, illetve terepgyakorlatok irhatókelő. 2. A matematikai és kémiai oktatáson belül ki kell keresni az olyan tárgyakat, amelyeknél a hallgató önállóan készül fel a vizsgára, illetve csak konzultációkat vehet igénybe /előadás, gyakorlat nincs/. 3. A számonkérési formák korszerűsítése során lényegesen különüljenek el a szigorlatok, kollokviumok és záróvizsgák. A vizsgaidőszakok lehetőleg egyenletesen terheltek legyenek, ennek elősegítése érdekében fel lehet használni az évközi vizsgákat is. 4. A fizikai és kémiai oktatáson belül külön ki kell jelölni azokat
