József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1986-1987
1986. október 17., I. rendes ülés
2 A továbbiakban - a tervezet sorrendiségét követve - a problematikus részeket említjük meg. Ad. 7»old. 2.2.2 pont és 75«old. 4.sz.melléklet esetében pontos különbséget kellene tenni az egyetemen szerzett tanári oklevéllel újabb szakra jelentkező és a tanárképző főiskolai oklevéllel egy korábbi szakjának megfelelő egyetemi szakra jelentkező kiegészítő képzése között. Az előbbiré ugyanis szervezett levelező képzés nincs, csak u.n. egyéni levelező formában végezhető el, az utóbbinál pedig a megfelelő főiskolai oklevél alapvető feltétel, hiszen erre épülően van szerkesztve a kpvetkező 3 éves egyetemi képzés tanterve. Megemlítjük, hogy a 4.sz. melléklet a tervezet 2.3.5. pontjához van adjungálva, de ilyen számú pont a tervezetben nincs. Ad. 21-22.old. R 14.§.1. Felvételi vizsgabizottságok tekintetében indokolatlan az MSZMP szerepének megváltoztatása a korábbi gyakorlathoz képest. így a R.14.§/1/ szerint "A vizsgáztató bizottság elnökből, a vizsgatárgyak kérdezőiből, középiskolai tanárból és - a nappali tagozatra felvételizők esetében - a KISZ képviselőjéből áll", /Vesd össze Felsőoktatási Felvételi Intézkedés 1986, 7*5 pont/. A tervezet 7.1.2. pontja pontatlan a középiskolai tanár és a KISZ szervezet képviselőjének megbízását illetően: "A középiskolai tanár személyére az illetékes megyei /fővárosi/ tanács tesz javaslatot. "A KISZ képviselőjét az intézmény KISZ szervezete jelöli." Javaslatunk: a középiskolai tanárt az illetékes tanács, a KISZ képviselőt az illetékes KISZ szervezet bizza meg! Ad 23.old. R.l6.§ /!/ Véleményünk szerint nem szükséges, hogy a felvételi bizottságba az intézményi tanács /esetünkben kari tanács/ oktatói tagokat válasszon, elég ha a dékán egy-két oktatót megbiz ezzel a feladattal. Ad 24.old. 7»3.2. A Felsőoktatási Felvételi Intézkedés 1986. az MSZMP területileg illetékes bizottsága számára még szavazati jogú tag delegálását biztosította a felvételi bizottságba.
