József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1985-1986
1986. február 28., III. rendes ülés
Í25- 18 -o o Dr ■ Orosz László egyetemi tanár elmondja, hogy az MTA bioi. alapkutatásokra pályázatot indít. Ennek megbeszélésén elhangzott, hogy a kormány ezt kiemelten támogatja. A mól. biológiával foglalkozók számára 500 millió Ft-ot nyújt. 200 millió Ft ebből 1986/87 évekre vonatkozik. Ez bizony reménytkeltő volt. 22 kutatóhelyet soroltak fel. Azután megtudták, hogy az összeg 60 %-át eleve beépítették a költségvetésbe. Ez a következő 2 évben 120 millió Ft-ot jelentene. Ez az összeg 22 kutatóhelyre elosztva /köztük 3 JATE tanszék/ pl. a Genetikát tekintve 1-2 millió Ft. jutna a következő 2 évben a költségvetési keretből a kutatásra. Kérdése: hol ez az összeg? Dr.Szabó Gábor egyetemi adjunktus a fiatal oktatók közérzetéről szól. Több olyan nyilatkozatot hallani, hogy nem érdemes a következő tanévet így elkezdeni. Nem túlzás a "sztrájkhangulat". Ő a Kísérleti Fizikai Tanszéken nem adjunktusnak, hanem teremőrnek érzi magát. Szakmai önérzetét rombolja, hogy nincs megfelelő műszerezettség /egy szakmunkástanuló iskolában sokkal jobb és modernebb a műszerellátottság/. Színvonalas oktatást nem lehet roncsokon végezni. A mat-fiz. szak presztízse rohamosan csökken, de hogy a szegedi még tovább romlik, azzal is kapcsolatban van, hogy a tanszékek a kísérletes oktatást nem tudják színvonalasan - lassan sehogy - ellátni. Dr. Sehuszter Ferenc MM főelőadója szerint a jelenlegi helyzetben nehéz a főhatóság képviseletében biztatót mondani. Tudatában vagyunk annak, hogy lassan már méltánytalanul kevés az az anyagi támogatás, amit a felsőoktatás kap. Azzal is mindannyian tisztában vagyunk, hogy csak azt lehet elosztani, ami rendelkezésünkre áll. Népgazdaságunk teherbíróképessége a felsőoktatás területén is korlátozza az anyagi erőforrásokat. Azzal már lehet vitatkozni, hogy a jelenlegi elosztási arányok változtathatók-e, vagy sem. A felsőoktatás és a közoktatás távlati fejlesztési vitáinál még az országgyűlésen is elhangzottak azok a vélemények, amelyek az oktatásügyet nagyobb támogatásban kívánták részesíteni a következő ötéves terv költségvetésében. Végül is összességében a kulturális ágazat jelentős támogatásban részesült, ezen belül azonban a felsőoktatás részesedése alig elegendő a szintentartáshoz. A művelődési tárca érdekeit a népgazdasági tervezésnél nem tudták kellő mértékben érvényesíteni. Jelenleg intézményeink nagy reményeket fűznek a kutatást támogató pályázatokhoz. Több, mint ezer pályázat érkezett az MM által meghirdetett témákra csak a felsőoktatás területéről, és az igényelt összeg majdnem tízszerese az MM-nél rendelkezésre álló összegnek. Nyilván ilyen körülmények között a Művelődési Minisztérium elsősorban a tárca érdekeit szolgáló, más forrásból aligha támogatott témákat kívánja támogatni. Ilyen témák többek között a tantárgy fejlesztő kutatások, a KK vállalásokra felkészülő kutatóhelyek kiépítése, eddig még nem támogatott, de az oktatás fejlesztését elősegítő munkák. Az MM pályázatokhoz tehát túl sok reményt ne fűzzünk, hanem igyekezzünk minden más forrást megkeresnünk, minden lehetőséget megragadni, hogy az oktatást és az oktatást segítő kutatásokat tovább tudjuk vinni, ahol lehet, még fejleszteni is.