József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1984-1985
1985. március 6., IV. rendes ülés
14 o Dr. Gécseg Ferenc egyetemi tanár Király Dezsőnek válaszol. Az DMFB állason lévők nem véletlenül maradtak ki. Általában rövidebb ideig tartózkodnak a tanszéken, folyamatos áttekintési lehetőségük nem adott. Zsednai Ágnes kérdésére elmondja, hogy Orbán Lászlóról a bizottság beszélt, a végső fogalmazásnál maradt ki a neve, ezért elnézést kér Dr. Boross László egyetemi tanár megköszöni a bizottság lelkiismeretes munkáját. Köszöni a megjegyzéseket az oktatómunka elismerésére és azokat is, ami a hiányosságokra hivja fel a figyelmet, bár ezek egy része váratlanul érte. Azóta összehívta munkatársait megbeszélésre. Általában kevés az idő a problémák megbeszélésére. Úgy érzi, eddig is értékes szakmai megbeszéléseket tartott munkatársaival, de úgy veszi észre, hogy másfajta megbeszélést kivánnak tőle. Nem a kísérletes munka eredményeinek áttekintése, további kísérletek, dolgozatok Írásának megbeszélése az elsődleges, hanem a perspektíva megbeszélése. A munkatársak abszolút kezdőként kerültek a tanszékre, korban is mindannyiójuknak szinte az apja lehetne. Talán ezért alakult ki egy un. "tanár-diák helyzet". Sok probléma van, amelyeknek megoldása nem rajta múlik, pl.műszerezettség fejlesztés, anyagi ellátottság. A tanszék nem tud úgy fejlődni, ahogy kellene. Az oktatás jó színvonalú, de tovább kell fejleszteni. Más tanszékeken gyorsabb a szakmai előrehaladás. Sajnos ezt az ő hibájának róják fel. A fiatalok gyorsabb előrehaladása jogos igény úgy érzi ezt mindig szem előtt tartotta. Az adjunktusokkal nincs baj, egy kandidátusi fokozattal rendelkezik, négynek 1-2 éven belül ez realizálódik. Optimizmussal teintenek a fejlődés irányába. A megbízásos kutatóknál más a helyzet. 1-2 éves szerződésük van, hosszabb távú kutatásokra nem gondolhatnak. Igyekszik úgy irányítani munkájukat, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség mellett legyen tudományos eredmény is. Minden kutatóval hetente beszélni fog, ez eddig havonta egyszer volt. Zsednai Ágnesnek elmondja, hogy Orbán Lászlót, mint KISZ-titkárt be szokták vonni mindenbe. Solymosi professzornak elmondja, hogy a 70-es években kezdték az MTA lapjában a publikálásokat, ez nagyon rangos folyóirat volt, a biokémia tekintetében. Most sem tartja rossznak, de egyetért azzal, hogy elsősorban nem itt kell publikálni. A jelentés készítése óta már újabb cikkek is jelentek meg, 4 dolgozattal nagyobb lett a lista. Tudatosan igyekszik rangosabb nemzetközi folyóiratokban publikálni, de azért nem becsüli le, sőt kötelességének érzi pl. a szegedi actában színvonalas cikk megjelentetését . Dékán elmondja, hogy Boross professzor a karhoz fordult egy beadvánnyal az oktatás-kutatás helyzetéről, valamint megoldandó feladatokra tesz javaslatot a jövőt illetően. Ebből is lehet látni, hogy a tanszék jövőjével aggódóan foglalkozik, az igények a mai gazdasági helyzetben nem oldhatók meg. /Ilyen igény: oktatói státuszok, laboránsi állások, kutatási programok anyagi segítése, oktatás általános fejlesztése, stb./ Sem személyi, sem anyagi lehetőség nincs az adott körülmények között kell lépnünk.
