József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984

1983. decemebr 16., II. rendes ülés

mérőszámokon nyugvó mególlapitást nem tehetünk, az esetleges következtetések óhatatlanul szubjektivek lennének, ezért azok­tól elzárkózunk. Sok jel arra mutat, hogy az esetleges aggály nem egészen jogos, mert diplomát szerző levelező hallgatóink többsége nagy kötelességtudással és sokszor a nappali tagoza­tos hallgatókénál xiagyobb szakmai érdeklődéssel tanult, tudo­mányos továbbképzésére is kellő gondot forditott. Az utóbbi három Országos Tudományos Diákköri Konferencián is sikerrel szerepeltek levelező földrajz szakos hallgatóink, igy 1979- ben 1, 1981-ben 3, 1983-ban 3 fő tartott előadást éghajlattan és földtan szakterületről, közülük ketten nivódijat / 1981 / és egy intézményi különdijat / 1979 / kapott. A doktoráltak száma is alátámasztja megállapításunkat. A képzés hatékonyságának növelését legnagyobb mértékben a kellő jegyzet- és tankönyvellátottság segitené elő. Legsúlyo­sabb gondot - éppúgy, mint a nappali tagozatosoknál - az álta­lános természeti földrajz és leiró természeti földrajz tárgyak jegyzet- és tankönyvhiánya okozza. A gazdasági földrajz terü­letén a helyzet jobb, de kielégítőnek csak az alapozó tárgyak­nál mondható, ezek mindegyikéből nemrég megjelent tankönyvek, jegyzetek állanak rendelkezésre. Állítható, hogy a számonkérés követelményszintje ma már a levelező tagozatosoknál is ugyanaz, mint a nappali tagozaton, ami főként az alapozó tárgyaknál nagyon fontos. Például az ál­talános meteorológia és éghajlattan tárgyaknál évek óta együtt vizsgáznak a nappali és levelező tagozatos hallgatók, s utób­biak vizsgaeredményének átlaga nem bizonyult rosszabbnak. 6. Javaslatok Az elmondottak alapján javasoljuk a földrajz kiegészítő ta nári szak további fenntartását. Jelenleg az országban egyedül csak a József Attila Tudományegyetemen folyik ez a képzés, s miután az igény megvan rá, lemondás esetén vagy a budapesti,

Next

/
Thumbnails
Contents