József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984

1984. április 6., IV. rendes ülés

50. szám MAGYAR KÖZLÖNY f) állást foglal az egyetemen kívüli kutatóhe­lyen tanulmányokat folytató tudományos ösztön­díjas értekezésének egyetemi értekezésként való elfogadásáról, ' g) engedélyezi az egyetemi doktorátus idegen nyelven való megszerzését, h) javaslatot tesz az egyetemi végzettség alóli felmentésre, i) felmentést ad a középfokú nyelvtudás köve­telménye alól, • j) javaslatot tesz a külföldi egyetemi tudomá­nyos fokozat honosítására, \ k) -javasajatot tesz egyetemi doktori értekezés­nek kandidátusi értekezésként való elfogadására, l) javaslatot tesz az egyetemi doktorátus vissza­vonására. (3) A Tanács elnöke az egyetem rektora vagy az illetékes rektorhelyettes, tagjait az egyetem­mel munkaviszonyban álló, a tudomány kandidá­tusa, a tudomány doktora fokozattal rendelkezők és a Magyar Tudományos Akadémia tagjai közül az egyetemi tanács határozott időre jelöli ki. A címzetes 'egyetemi docensek és egyetemi 'tanárok azonos feltételekkel lehetnek a Tanács tagjai. (1) A Tanács ülésére a Tudományos Minősítő Bizottság képviselőjét meg kell hívni. 16. § H) Többkarú egyetemeken — a szervezeti sa­játosságokra gs a művelt tudományterületekre te­kintettél — kari doktori bizottságot lehet szer­vezni. (2) A kari doktori bizottság elnöke a dékán vagy az illetékes helyettese;, összetételére a 15. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 17. § A doktori eljárás engedélyezése esetén, az en­gedély megadása utáni 2 éven belül a doktorje­löltnek a szervezett továbbképzésen való részvé­telre. az értekezés előkészítésére, illetőleg a dok­tori szigorlatra való felkészülésre a munkáltató­ja — a munkaviszonya álapján járó szabadságon felül — összesen negyven munkanap fizetett rend­kívüli szabadságot köteles biztosítani. 18. § i (1) Az egyetemi doktorátus megszerzésének részletes feltételeiből és módjáról az egyes egye­temeknek —- a felügy eletet gyakorló minisztérium által jóváhagyott — doktori szabályzatai rendel­keznek. (2) Az egyetemi doktori szabályzat a 15. § (2) bekezdésének b)—g) pontjában foglalt hatáskörö­ket a kari doktori bizottságokra ruházhatja át. 779 19. § (1) Ez a rendelet 1984. szeptember hó 1-én lép hatályba. Egyidejűleg az egyetemi doktori cím­ről szóló 146/1969. (M. K. 14.) MM számú utasír tás, valamint a politikai tudományokban szerez­hető egyetemi doktori címről szóló 158/1973. (M. K. 16.) MM számú * utasítás hatályát veszti; ren­delkezéseiket azonban az 1984. szeptember 1. elölt engedélyezett, az egyetemi doktori cím megszer­zésére irányuló eljárásra továbbra is alkalmazni kell. (2) 1984. szeptember 1. előtt, illetőleg az (1) be­kezdésnek megfelelően e határidő után azok, akik . a doktori címet nem az oklevelükkel együtt sze­rezték meg, e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésé­ben meghatározott megjelölést használhatják; doktori szigorlatuk kandidátusi vizsgaként, dok­tori értekezésük kandidátusi értekezésként való elismerésére a tudományos-minősítésre vonatkozó rendelkezések az. irányadók. (3) E rendeletben foglaltakat az MSZMP Poli­tikai Főiskoláján a politikai tudományokban, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián perüg a had­tudományokban szerezhető egyetemi doktorátusra is megfelelően alkalmazni kell. (4) Az' egyetemi doktorátus megszerzésével kap­csolatos eljárási díjakról és költségekről külön jog­szabály rendelkezik. Köpeczi Béla s. k., művelődési miniszter » \

Next

/
Thumbnails
Contents