József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1983-1984
1984. március 2., III. rendes ülés
J. U- - UJUiUStM1 BESZÁMOLÓ a József Attila 1983. évi Tudományegyetem Természettudományi Kara szerződéses /KK/ tevékenységéről A szerződéses munkák vállalásáról és pénzügyi elszámolásáról intézkedő 109/1981./Pk.15./PM számú pénzügyminiszteri utasítás végrehajtása_tárgyában kiadott 111/1982./M.K.9./ MM számú müvelődesi miniszteri utasitás előírja, hogy az intézmény vezető testületéinek évenként értékelnie kell a szerződéses tevékenységnek "az alaptevékenység fejlesztésére és korszerűsítésére gyakorolt hatását. Az értékelés keretében elemezni kell a különböző alapok képzésének és felhasználásának, valamint a Jövedelmek személy szerinti alakulását." Az idézett utasitás által támasztott követelménynek kívánunk eleget tenni, amikor az előző évek gyakorlatának megfelelően a Tisztelt Kari Tanács elé terjesztjük a Kar szerződéses tevékenységével kapcsolatos beszámolót. A Természettudományi Kar szerződéses tevékenysége, amint ez az I. táblázatban /és korábbi beszámolóinkban/ bemutatott adatok alapján Jól megitélhető, dinamikusan fejlődött. Sajnos ez a- fejlődés 1981-ben és 1982-ben megtorpant, de 1983-ban ismét fellendülés ^következett be. A Kar egyes tanszékei által végzett szerződéses tevékenység meggyőzően bizonyítja, hogy tanszékeink többsége lehetőségeinek figyelembevételével oktató-nevelő és tudományos munkájának magas színvonalú ellátása mellett szellemi kapacitását konkrét műszaki és gazdasági problémák megoldására fordította. Elismerésre méltó az a tény, hogy a népgazdasági célú kutatások irányába orientáló hatás eredményeképpen több téma esetén egybeesés áll fenn az akadémiai és a szerződéses tevékenység keretében müveit témák között. Az I. táblázatban feltüntetett vállalási összegek alapján megállapítható, hogy a különböző tanszékek továbbra is eltérő mértékben vesznek részt a szerződéses tevékenységben. Egyes nagyobb tanszékeken belül Jelenleg is aránytalanság figyelhető meg a szerződéses tevékenység által fellépő többletmunka személyekre való megoszlásában. Továbbra is kívánatos, hogy a szerződéses tevékenység bővítése következzék be azokon a területeken, ahol az alaptevékenység keretében kellő mértékben ki nem használt szellemi kapacitás illetve gép- és müszerállomány van. A szerződéses tevékenységből származó bevételek a hivatkozott utasitás .előírásainak megfelelően növelték az egyetem, illetve a Kar rendelkezésére álló különböző alapokat /II. táblázat/. * Az utasitás előírásainak megfelelően az Egyetem uj belső szabályzata is úgy határozta meg az egyes alapok képzésére fordítható összegek mértékét, hogy az népgazdasági szempontból Jelentős megbízások vállalására ösztönözzön, egyben az intézményi, közösségi érdekek fokozott érvényesülését biztosítsa. Mind a szerződéses tevékenységben közvetlenül közreműködők Jutalmazási alapja, mind a közvetett Jutalmazási alapoké Jelentősen emelkedett 1983-ban. Az uj szabályzat előnytelen hatása csak néhány tanszéken eredményezte a vállalási összegek visszaesését.
