József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1982-1983

1983. április 29., IV. rendes ülés

Az V. fizikus évfolyam - 13 hallgató - esetében 8 hallgató kap szociális támogatást és 12 hallgató kap tanulmányi ösztöndíjat /3 Népköztársasági ösztöndíjas/. A Népköztársasági ösztöndíjasoktól eltekintve a hallgatók csak "szintentartas"nak tekintik az uj támogatási rendszert.

A IV. vegyész évfolyamon - 24 hallgató - valamilyen formában mindenki kap ösztöndijat. 1981-ben csak 18 hallgató kapott.

9 hallgató kollégista. Az ő esetükben 2 hallgató mérlege veszteséges /bevételenként csak a szociális támogatást véve/ 8 hallgató nyereségesnek tekinthető. A 10 albérlő helyzete egyértelműen jobb. A tanulmányi átlagos ösztöndij 162,- Ft emelkedést mutat, ez is nyereségnek tekinthető.

Általánosságban talán azt a következtetést lehet levonni, hogy a teljes ösztöndijat összevetve a kiadásokkal nyereségként megmarad az általános /tamilmányi/ ösztöndin.

A hallgatók azonban nemcsak a régi és az uj ösztöndíjrendszert vetik össze, hanem - jogosan - az árak általános alakulását is. Mindenkit érint a vasúti árak emelkedése. Nzért ennek kapcsán pozitívan értékelik a 33 Vos és 90 közötti útiköltség-: megtérji t es t"a november és december hónapok legfeljebb négy utazására. d~e' sérelmezik, hogy'' 'ez csak november második felében jutó tt tudomasukra .

Pozitív értékelést kapott az uj támogatási rendszer azon törekvése, hogy a kereteket minél demokratikusabban osszák el. de elég általános az a vélemény is, hogy a szülők jövedelmében mutatkozó különbségeket az u,j támogatási rendszer csak kiValt tudja'mérsékelni, továbbra is a szülők jövedelme a hallgatói eletszin vonal me/dia tár.ozó tényezője. Mivel a szülök reáljövedelme a'"gazdasági helyzet függvényeként a korábbinál jobban változhat, a hallgatók az ösztöndijak gyakori korrekcióját indokoltnak tartják.

Az ösztöndíjak kiegészítésének egyre gyakoribbá váló módja, hogy a kevésbé jó tanulmányi eredményű hallgatók ,jövedelemki eg észi lő ''munkát vállalnak.

Az említett általános tapasztalatokon túlmenően az alábbiak kívánkoznak még említésre:- a jelenlegi elosztási rendszer túl merev ahhoz, hogy vidéki, albérletes stb. szempontok alapján differenciálni lehessen, mert a kompenzációs összeg megfelelő hányadát a magasabb jövedelműek is megkapják;