József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1981-1982
1982. június 25., V. rendes ülés
és dolgozóit. A kutató csoport távozásával nagy értékű, szinte pótolhatatlan müszeráll'omány került ki a Tanszékről. Korábban a Tanszék és a kutató csoport nagy létszáma miatt több témával tudott foglalkozni. A szétválás után a nagy számú munkacsoportok részei maradtak a Tanszéken. A témák számának adminisztrativ módon való csökkentése és a munkacsoport maradványok összevonása több okból nem valósult meg az utóbbi évek alatt. A témában olyan kandidátusi fokozattal rendelkező, viszonylag fiatal munkatársak dolgoznak, akiknek saját területükön jól kialakított munkaprogramjuk van. Lásrészről nem alakult ki az a tudományos program, amely az átcsoportosítás alapját képezhetné, ugyanakkor a műszeres bázis sincs meg a szükebb területen megindítható nagy lélegzetű kutatómunkához. A fentieket feltétlenül figyelembe kell venni a jelenlegi helyzet mérlegelésénél és a továbblépésnél a történeti előzmények hatására kell számítani. A Tanszék oktató kollektívájának magas szintű szakmai felkészültsége adminisztrativ módon is kimutatható. A 23 oktafó közül 2 a tudományok doktora, 7 a tudományok kandidátusa fokozat birtokosa, 8-an két nyelvből, 8-an egy nyelvből állami nyelvvizsga bizonyitvánnyal rendelkeznek, az egészen fiatalokat kivéve /4 fő/, mindenki rendelkezik egyetemi doktorátussal, 17-en végezték egy vagy több szakon a LL Esti Egyetemet. A Tanszék kutató munkáját négy munkacsoport fogja át. A valóságban azonban ezek nem együtt dolgozó kollektívák. A fentebb említettek szerint három nagyobb létszámú csoportot tekintve 1-2 fős "csoportokra" esnek szét. A nagy számú csoport egymástól eléggé függetlenül végzi kutatásait, kivel tanszéki tudományos szemináriumok nincsenek, munkamegbeszélések csak a nagyobb csoportokon belül vannak, a Tanszék több oktatója kiesik a kollektiv kutatásból. A bizottság úgy látja, hogy a Tanszék minősítéssel rendelkező munkatársainak többsége elfogadja ezt a helyzetet, bár kifejezik egyetértésüket a felvethető aggályokkal. Feltétlenül át kell gondolni a Tanszék tudományos jövőjét a következő években alkalmazásra kerülő támogatási rendszer, és a kutatásokkal szemben támasztott követelmények tükrében. A belső szerve-
