József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1981-1982
1982. április 30., IV. rendes ülés
4. napirendi pont: Tájékoztatás a szekszervez•ti bizalmiak ,j ogos ült sásairól cimü anyag megvitatása Dékán felkéri Dr. Király Dezső egyetemi adjunktust, szakszervezeti titkárt, hogy amennyiben az előzetesen Írásban kiküldött anyaghoz /lásd: sz. melléklet/ hozzáfűzni valója van, úgy azt megtenni szíveskedjek. Dr. Király Dezső egyetemi adjunktus elmondja, hogy a Kari Tanács ele figyelem felhívás céljából került az anyag. Dr. Szalay László egyetemi tanár nem érti, miért kellett együttmüködesi szerződést kötni a szakszervezettel, amikor erre érvényes jogszabály van. Dr. Ketskeméty István egyetemi tanár véleménye szerint, ha pl. a dolgozónak 1-2 nap rendkívüli szabadságra van szüksége sürgős esetben és a szakszervezet nem található, úgy a tanszékvezetőnek nincs joga a szabadság engedélyezéséhez. Dr. Szalay László egyetemi tanár felteszi a kérdést, hogy miért Kari Tanács elé került megtárgyalásra ez az anyag, miért nem szakszervezeti gyűlésen. Dr. Szántó Ferenc egyetemi tanári a szabadidő általány fogalmát kérdezi meg. Dr. fferenczy Lajos egyetemi tanár megkérdezi, hogy melyik fórum alkalmas miniszteri rendelet felülbírálásának, ugyanis egy laboráns besorolásánál ennek fennállását véli felfedezni. Dékán az előzetes hozzászólásokra utalással elmondja, hogy célszerű volt a Kari Tanácsot tájékoztatni a bizalmik jogairól annak ellenére, hogy az Egyetemi Értesítőben megjelent az együttműködés teljes szövege, ui. az együttműködés mechanizmusa még nem alakult ki. 55. Dr. Király Dezső egyetemi adjunktus elmondja, hogy a szakszervezet jogait a Munka Törvénykönyvbe foglalták. Helyi szabályozás azonban szükséges munka, miután a végrehajtás munkahelyenkénti. A munkahelyi demokrácia fontosságara hivja fel a figyelmet. A megállapodás szövegét egyetemünk rektora és a Szakszervezeti Bizottság elnöke irta alá, igy annak megtartása a tanszékvezetőket is köti. Az egyetértési jog azt jelenti, hogy addig nem lehet végrehajtani egy intézkedést, mig a szakszervezeti bizalmi, illetve szakszervezeti vezetés egyetértését nem gyakorolta. A véleményezési jog esetén az eltérő véleményt indokolni kell, de attól még realizálódhat. A dolgozók érdekeit a bizalmi képviseli, vita esetén felsőbb fórumok döntenek a vitatott kérdésben. Szabadság esetében össze kell hangolni az érdekeket. Természetesen 1-2 nap esetében nem. A szakszervezeti fórumok minden esetben a dolgozók véleményét kell hogy képviseljék, a csoport érdekek figyelembevételével. A szabadidoáltalány a portások és a gépkocsivezetők «setébenmerül fel, nem általános fogalom. A besorolásoknál az eltérő szintű szakmunkás végzettségűeket nem lehet egyenrangúaknak tekinteni, azok kozott differenciálásra van szükség, amellyel kapcsolatban