József Attila Tudományegyetem Természettudományi kar - tanácsülések, 1977-1978

1978. június 30., IV. rendes ülés

Beszámoló a vizsgaidőszak tapasztalatairól

Kari tanulmányi átlag: 3,73 Utóvizsgák száma: 543 db, 343 hallgató Rektorivázsgák száma: 44 hallgató

Az évfolyamok zöme átlagukat tekintve javítottak az eddigi évfolyamátlagokhoz képest. Ez nagyon örvendetes, de elgondolkodtató az utóvizsgák nagy száma.

Ennek többféle okát latjuk:

1. Tanulmányi fegyelem

A hallgatók esetenként - a szerencsében bizva - kellő felkészültség nélkül mennek el vizsgázni. Alaposabb számonkérésnél felsőimre kerülnek a hiányosságok; a vizsga ismétlése a következmény.

2. l'elveteli

Mivel egyetemünkön /egyes szakokon/ csökken a jelentkezők száma, igy alacsonyabb pontszámmal is be lehet kerülni az egyetemre. Ha nem is szükségszerűen, de ezeken a szakokon a színvonalcsökkenés, szerepet játszik az utóvizsgák mennyiségében.

3. Átirányítás

Ez konkrétan az I. éves kémia-fizika szakos hallgatóknál jelentkezett. Többségük nem erre a szakra adta be felvételi kérelmét, igy bizonyos fokig érthető, hogy egyik - a nem választott - tárgyukat nem szivesen, kevésbé intenziven tanulják. Ezzel magyarázzak gyenge átlagukat is.

4. "Beugrók”

Egyre több vizsgát előz meg az u.n. beugró, amelynek sikertelensége automatikusan elégtelent von maga után.

Egyes tantárgyaknál, pl: analízis, dif.egyenletek, num.analizis, ez érthető, de sok esetben indokolatlannak tartjuk:

Szerveskémia II. vegy.

Kísérleti fizika I. II. mat-fiz.

Növényökológia III. bioi, biol-kém.

illat-, Növényszervezettan I. bioi, biol-kém.

Nem egy példa bizonyitta már, hogy az a hallgató, akit Írásbeli után el akartak küldeni, a szóbeli vizsgán jelesre felelt.