József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1973-1974, Szeged

1973. december 14., II. rendes ülés

kellene a vonatkozó pedagógiai, filozófiai és szakmai össze­függések világos és hangsúlyozott kiemelésére törekedni az e­­gész képzés folyamán. Több hallgatónak nem sikerült a felkészü­lés alatt átfogó, a lényegre szorítkozó és az összefüggéseket bemutató vizsgavázlatot készitenl. Nem sikerült továbbá követ­kezetesen érvényesíteni a tanitásközpontuság követelményét /en­nek egyik valószínű oka az lehet, hogy kevés az államvizsgát meg­előző oktatási tapasztalat/. Néhány bizottságunknak az volt a benyomása, hogy a segédeszközök felhasználásának gyakorlatilag korlátlan lehetősége hamis biztonságérzetet kelthetett hallga­tóinkban, emellett nem a célnak megfelelően éltek a segédesz­közökkel, A jelentésekből következtetésként levonható, hogy az uj tipusu komplex államvizsga a korábbi államvizsgákkal szemben jelentős előrelépést jelent, mert nagyobb lehetőséget biztosit a jelölt tanári pályára való alkalmasságának, szakmai,és módszertani, pedagógiai felkészültségének az elbírálására. A tapasztalatok általában pozitívak, az alábbi módosításokkal illetve javas­latok megvalósításával valószinüleg további előrehaladás érhe­tő el: Célszerű, ha a hallgatóság idejében kap eligazítást a komplex államvizsga követelményrendszerét illetően, beleértve az ezóvi államvizsgák tapasztalatait is. A komplex államvizsga témakörök illetve tételek összeállításá­nál a bizottságoknak a jövőben még nagyobb mértekben kelj iga­­zodniok az érvényben lévő középiskolai tantervi anyaghoz. A jelöltnek a témakört a jó középiskolai tanár színvonalán kell kezelnie. Meg kell mutatnia a szóban forgó témakörben a szaki­rodalomra támaszkodó felkészültségét, utalnia kell a téma is­kolai feldolgozásában jelentkező világnézeti, általános peda­gógiai és szakmódszertani kérdéseire.

Next

/
Thumbnails
Contents