József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1973-1974, Szeged
1974. június 28., V. rendes ülés
3/ A tanulmányi ösztöndijak esetében már sokkal több probléma jelentkezik. Ezek talán szükségszerüek, ha van alsó-felső határ. Minden gazdálkodás esetében lehet vitára alapot találni. Ugyanakkor ez a rendszer teszi lehetővé^az egyéni elbírálást, a mérlegelést, a tanulmányi munkának számokkal ki nem fejezhető értékelését. Viszont éppen ez teszi sebezhetővé is, hiszen az egyéni mérlegelés soha nem lehet mentes szubjelctiv szempontoktól, így ezen a ponton kerülnek felszinre - talán az összes - ellentétek. Ennek érzékeltetésére néhány példát szabadjon előterjeszteni. Javaslatok vannak az úgynevezett átfedések megszüntetésére és ellenkezőjére is. Javaslatok vannak a tanulmányi ösztöndíjnak csak a tanulmányi eredmény alapján való megállapítására és az ellenkezőjére is. Különösen sokan nehezményezik azt a gyakorlatot, hogy az Ö3ztöndij összegének megállapításánál keretgazdálkodási okokból, tekintettel kell lenni a szociális körülményekre is. Bár a többség egyetért azzal, hogyha mérlegelésnél például a közösségi munka is legyen figyelembe véve, de jelentős az ezt ellenzők hányada is. Különösen sok kritikai észrevétel érkezett az egyetemi szabályzattal kapcsolatban. Béldaképpen a két tárgyból elégtelen osztályzatot elért, de ezt kijavított hallgatóknak a tanulmányi ösztöndíjból való kizárhatósága kelt nagy ellenérzést. 4/ Az előbbi pontban érintett kérdésnél talán sokkal fontosabb annak a megvizsgálása, hogy a tanulmányi ösztöndijak jobb tanulmányi eredmények elérésére ösztönöznek-e vagy sem. Bár e tekintetben nem lehet megalapozott véleményt formálni, mégis annak a megállapitásnak van nagyobb valószinüséggel igaza, amely szerint a tanulmányi ösztöndíjak nem eléggé ösztönzők. A megnyilatkozó bizonytalanságnak legfontosabb alapja az, hogy a jobb tanulmányi eredményt elérni szándékozó hallgatókban sem az okok, sem a célok nem fogalmazódnak meg világosan. Ugyanis jobb tanulmányi eredményre törni nem csak magasabb ösztöndíj szerzése céljából lehet. A vizsgáztatók általában nem észleltek olyan törekvést, hogy a hallgatók jobb eredményt szerettek volna elérni nagyobb ösztöndíj elnyeréséért. Csak néhány olyan esetről tudunk, amikor a hallgató újabb, további tételt vagy kérdést kér, mert szeretne jobb jegyet kapni. Igen kevés esetben előfordult olyan eset is, hogy a hallgató elégséges ^jegy helyett elégtelent kért abban a reményben, hogy az ismétlésnél jobb eredményt tud elérni. Ezt az teszi indokolttá, hogy a tanulmányi átlageredménybe a kijavított elégtelen nem számit be, tehát ezen rendüség múlhat. Tulajdonképpen a rendelet alkotói ezt a lehetőséget vették figyelembe akkor, amikor az ösztöndíj összegének megállapításánál megengedték az úgynevezett utóvizsgák figyelembevételét. A gyakorlatvezetők már arról számolnak be, hogy - adott esetben alkudozásig elraenően - merült fel igény jobb jegyek megszerzésére, mert azon "rendüség múlhat", néhány esetben egyes /főleg osztályozott/ gyakorlat megismétlésére kérnek engedélyt hallgatóink. Egy másik formája a jobb eredmény megszerzésének az ezen a elmen való vizsgaidőpont eltolás, későbbi vizsgaidőpont kérése.
