József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1973-1974, Szeged
1974. június 28., V. rendes ülés
- 2 -/f&G az eset kapkodáshoz, idegéskedéshez, esetleg 3/ A hallgatóság nagy mértékben él aszal a jogával, hogy a vizsgaidőszakot saját belátása szerint ossza be. Sajnos nem minden hallgató él ésszerűen ezzel a szabadsággal, nem mindig méri fel saját képességeit, munkabírását, előképzettségét, ezért gyakran rossz vizsgatervet kőszit. Ez a probléma akkor válik élessé, ha egyik vizsga eredménytelen lesz. Ezzel az eredeti vizsgaterv felborul, a hallgató kicsúszik a vizsgaidőszakból. Kern ritkán vezet ez idegkimerüléshez. 4/ Az e.<r állapítása nem tartás esetére szankciókkal való élés jogát adja a vizsgáztatónak. Ilyen szankciókkal a vizsgáztatók nem élnek, a hallgatóság ezt úgy ’juttatja kifejezésre, hogy a vizsgáztatók igen rugalmasan kezelik e kérdést. A jobb eredmények elérése érdekében ez helyes lehet, de a tanszékeknek többlet munkát adnak. Egyetlen olyan vizsgáztatóról sem tudunk, aki a vizsga előtti napon kert uj időpont megadását megtagadta volna, ha egyáltalán volt még vizsgák által el nem foglalt napja. Éppen ezért ebben a tekintetben a t^yéni vizsgaterven alapuló vizsgarendet annak után a szabályzat kötelező erejűnek tekinti, és ciegbe vizsgáztatókat kellene valamivel hangolni, cevésbé engedékeny álláspontra nem 5/ Az előadások látogatásának kötelező jellegével általában egyetértenek. Héhány kirivó esettől eltekintve ezzel a jogával a hallgatóság nem ól vissza; az előadások látogatottsága alig csökkent. Valószínűnek tartjuk, hogy ez egy a korábbiakban meglevő helyzet legalizálását jelentette. Ennek ellenére több oktató jelentette az előadások látogatásának csökkenését, még az is előfordult, hogy egyetlen hallgató sem jelent meg valamely előadáson. Ezeket az eseteket közelebbről megvizsgálva kiderült, hogy ez elsősorban nem a nem-kötelező jellegnek róható fel, hanem más okoknak. Ilyen például a vizsga és tanulmányi időszaknak a mar emlitett átfedése. Felmerült az a gondolat is, hogy egyes előadások érdektelenek, vagy olyan jó jegyzet van, amely '’feleslegessé teszi az előadások látogatását". Ilyen álláspontok félreértik az előadások és a jegyzetek szerepét. Általános vélemény az, hogy az előadások látogatásának nem kötelező jellege nem hat ki a vizsgaeredményekre. Egyes oktatók az óralátogatást jelenléti ivek kibocsátásával ellenőrzik, amit a hallgatóság az előadások látogatása fakultativ jellegének megsértéseként értelmez. Szembetűnő, ^liogy az éralátogatások csökkenése milyen szorosan Összefügg más tárgyakból kiirt zárthelyi dolgozatok időpontjával. Ez a körülmény arra utal, hogy a hallgatóság a folyamatos tanulást nem valósította me^, esetleg arra, hogy néhány helyen a zárthelyik eredményes megírásához vizsgára való felkészüléssel egyenértékű tanulás szükséges. 6/ A szabályzat a vizsgák konkrét lebonyolítására vonatkozóan nem rendelkezik. A hallgatóság bizonyos kérdések szabályozását kéri. E kérések részben ellentmondóak. . Egyesek felvetik, hogy a "vizsgára bocsátható" bejegyzés meglétének ellenőrzése alkalmat ad a vizsgáztatónak, hogy a hallgató már elért eredményeit megismerje, és ezáltal a vizsgázót a vizsga előtt minősítse. Ebből kiindulva a leckekönyve ' * c s ak a vizsga után kivannak átadni a vizsgáztatónak. Ezzel az állásponttal nem lehet egyetérteni. A vizsgajegy megajánlásának szabályozását is megfontolás tárgyává kellene tenni.
