József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1972-1973, Szeged

1973. április 27., IV. rendes ülés

/n'i o székek egyut taauköcié ue hogyan történik* Visa zaewlékezik hallga­tó korára, amikor a professzoroktól a hallgatóságig közös szemi­náriumokat és előadásokat hallgattak a fizikai intézetekhez tar­tózó oktatok és hallgatók* sajnálattal állapítja meg, hogy as El­méleti Fizikai Tanszék és a Bolyai Intézet nem áll azonos szín­vonalon, pedig hasonló a profiljuk, hiszen mind a kettőhöz csak könyvek, képesség szükséges és reméli, hogy az Elméleti Fizikai Tanszék rövidesen felemelkedik erre a szintre* bsalay László egyetemi tanár örömmel vette üzőkefalvi professzor hozzászolásót, amely, őszintén mondja, hogy kíméletlenül eleven­be vágott, de az elevenbe vágás pontos és helyes volt* A felme­rült problémákkal kapcsolatban megjegyzi, hogy a fizikai tanszé­kek a Karnak jelentős részét teszik ki, hiszen mintegy 6O*?0 ok­tatóval + segéderővel a kari létszámnak közel 1/3“^ «2* Tájékoz­tatásul közű, hogy a Biofizikai Tanszék ti oktat ;ja 2%) orvos­­tanhallgató és Egyetemünk biológus hallgatóinak a képzését végzi. Fennállásának rövid ideje alatt 6 jegyzetet Írtak a tanszék ok­tatói* Megállapítja, hogy komoly beruházást a tanszék még nem ka­pott, valamennyi műszer, amivel jelenleg dolgoznak a Kísérleti Fizikai Tanszéké* Kutatási témáik is a Kísérleti Fizikai Tanszék­kel közösek, a kutatási eredményeket 20-25 publikációval adták közre* »iáját vélensónye szerint a hármaskövetelménynek mindenben eleget tevő oktató nagyón ritka, fontosabbnak tartja azt, hogy a tanszék egészére rá lehessen mondani, hogy a hármasko vote Idény­nek mindenben eleget tesz* Ó maga is azt állítja, hogy aki az ok­tató-nevelő munkában kimagaslót végez, de a tudományos munkával hátrább maradt, nincs lehetősége az előrelépésre, Ketskeméty István egyetemi tanar megszívlelendőnek tartja Bzőke­­íaíví professzor azon javaslatát, hogy pezsgőbb élet alakuljon ki a fizikai tanszékek között, pl* az Kötvöa Társulat bevonásá­val* Az Acta üggyel kapcsolatban megjegyzi, hogy korábban szabály volt az, hogy külső szerző csak a rektor engedélyével publikál­hatott az egyetemi Actában, időközben ez a szabály feledésbe me­rült és külső szerzők megnyerésével a színvonal emelésére komoly lehetőség van. Kalmár László egyetemi tanár szükségesnek tartja a hármaskövo­­télmény betartását, azt nem lehet szerinte a tunszékre áthárí­tani* Lehetőséget kell arra találni, hogy a túlzott társadalmi munka után mentesítsék az oktatót az egyéb teher alól, hogy tu­dományosan is megfelelően fejlődhessék. Ismételten felveti azt a problémáját, hogy a jelenlegi nyelwizsgakö vet élmény magas, többet köveiéinek, mint ami a szakmai utakhoz kívánatos* Kérde­zi, hogy a jelenlegi fizika oktatásban milyen szerepe van a szá­mítástechnikának és felkészültek-e a fizikai tanszékek arra, hogy a Kibernetikai Laboratórium uj számítógépén megfelelően tudja­nak dolgozni, segítve ezzel te a tudományos munkát*

Next

/
Thumbnails
Contents