József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1972-1973, Szeged
1973. február 9., III. rendes ülés
5. fii' niuUÚjkld <x‘M.)-iu-dUj H.ÍJU k. fiLQfvi ULOU p>o>dja A levelező oktatás helyzete a Természettadományi Karon A Karon jelenleg kétféle levelező képzés folyik: egyéni és szervezett. A kétféle levelező oktatási forma közül az egyéni levelező oktatás jelenti a kevesebb problémát, egyrészt a kisebb hallgatói létszám miatt /l. a mellékletet/, másrészt - mivel kötelesek a gyakorlatokat a nappaliakkal együtt végezni - számos problémájukat egyénileg is könnyebben meg tudják oldani. Lehetőségük van arra, hogy a nappali tagozatos hallgatókkal közös jegyzetből tanuljanak, vagy eljárjanak azokra az előadásokra, amelyekből nincs jegyzetük. Ezen oktatási formában résztvevő hallgatók felvétele és vizsgaboosztása a nappali tagozatosokéval együtt történik. Problémát a tanszékeknek főleg a kevés laboratóriumi férőhely miatt jelentenek. Tekintettel azonban arra, t hogy jelentkezésük elfogadása a dékán hozzájárulásától függ, lehetőségük van, hogy olyan szakokra ne nyerjenek felvételt egyéni levelező hallgatok, ahol jelentős laboratóriumi igény is felmerül. A szervezett levelező oktatna Karunkon többféle /J.> a mellékletet/, ezért különbözőek a problémáit is. A főiskolát végzettek az egyes szakokat különböző képzési idő alatt végzik. A matematika tanárszakon főiskolai vagy felsőfokú tanitói végzettséggel 4 év alatt szerezhetnek középiskolai tanári diplomát. Ezen a* szakon általában háromhetenként 2-2 napon vesznek részt a hallgatók előadásokon, ill. gyakorlatokon. Ezen alkalmakkor a hallgatók - a lehetőség szerint - minden segitséget megkapnak, az oktatók a hiányzó jegyzetek miatt adódó nehézségek áthidalására is találnak megoldást, E szakon problémát inkább az jelent, hogy a Bolyai Intézet saját oktatóival a levelező oktatást ellátni nem tudja, szükség van külső előadók bevonására is. Nagyon jó kezdeményezés az Intézet részéről - amit talán sikerül gyakorlattá alakitaniok - hogy a