József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1971-1972, Szeged

1972. április 14., II. rendkívüli ülés

4. számú melléklet a 2. napirendi ponthoz Másolat! 1# Tudományos önéletra.jz Egyetemi tanulmányimat a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Karának vegyész szakán 1963-ban fejeztem he* 1962-hen a Szerves Kémiai Diákkör ta^ja lettem. Diplomamunkámat a Szerves Kémiai Intézetben készitettem el, mely­nek témája "A szteroid ketoximok Beckman átrendeződése" volt. En­nek során 3 -acetoxi-6-keto-7-Br-kolesztánt Beckman átrendeződés­nek vetettük alá, melynek során sztereoizomer oximot nyertünk, me­lyeket szétválasztottunk. Ezzel a munkámnál 1963-ban a VI. Orszá­gos Diákköri Konferencián pályadijat nyertem.' Az Általános é3 Fizikai Kémiai Intézetben készitettem el doktori disszertációmat 1965-ben."A benzaldehid folyadékfázisban történő autoxidációja CoGlg/KinCl/^ ®s CoClgKing katalizátorok je­lenlétében" cimmel. A munka szerint vizsgáltuk a benzaldehid kata­litikus oxidációjának mechanizmusát, a reakció termékeit, termék­hatást, aktiválási energiát. 1966-tól tanulmányoztuk a benzaldehid kobalto ionokkal katalizált oxidációjánál nagy katalizátorkoncentrációnál kialakuló határse­bességet. Megállapítottuk, hogy a határsebességet a benzoepersav keletkezésének és elbomlásának azonos sebessége idézi elő. A ko­balto és mangano fémsók inhibiáló hatásának tanulmányozása során értelmeztük az inhibició mechanizmusát. A benzaldehid katalitikus ocidációjának - naftollal történő in­­hibicióját tanulmányozva kisérletileg azt nyertük^ hogy az inhi­­birtor fogyás sebessége egy termikus iniciálási lépés sebességé­vel azonos, amelyben a katalizátor, a benzaldehid és az oxigén a reakciópartner. A benzokinonnal történő retardáció során megadtuk a legvalószinübb mechanizmust, amely leirja a benzokinon - gyök reakcióját a kísérleti eredményekkel összhangban. A benzaldehid Ni^+-val katalizált oxidáció jának kinetikáját, tér-1- mékei, termékhatást, aktiválási energiát, mechanizmust megadtuk. Méréseket végeztünk -naftollal inhibiált reakcióra vonatkozóan. Külön megvizsgáltuk a mechanizmusban szereplő nikkelo jbnok per­­benzoesavval, illetve nikkeli ionok benzaldehiddel történő reak­cióinak sebességét, aktiválási energiáját. 1969-től vizsgálatokat végeztünk a benzaldehid oxidációjánál al­kalmazott katalizátor szerkezete és katalitikus hatása közti kap­csolatra vonatkozóan. Ennek során megállapítást nyert, hogy a ka­talizátor ligandumjának - elektronsűrűsége és a komplex katali­tikus hatása közt van összefüggés. Szeged, 1972. március 13V Dr. Boga Endre s.k. A másolat hiteles: i irodavezető Szeged, 1972.- április 14.'

Next

/
Thumbnails
Contents