József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1971-1972, Szeged

1972. március 17., III. rendes ülés

o o > - ^ÍOO 8« számú melléklet a 6. napirendi ponthoz* Másolat! Tisztelt Kari Tanács! Dr. Réthly Antal nyugalmazott Meteorológiai Intézeti igaz­gató, egyetemi tanár azzal a kéréssel fordult Karunkhoz, hogy szamára a g^émántoklevelet a József Attila Tudomány­­egyetem adja meg* Réthly Antal 1879* május 5-án Budapesten született és kö­zépiskoláinak elvégzése után 1900-ban, mint kalkulátor nyert alkalmazást az Országos Meteorológiai Intézetben. Bölcsé­szettudományi doktori szigorlatot Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetemen 1912* április 20-án, summa cum laude fokozattal tette le. Doktori dolgozatának cime: "A földrengésekről különös tekintettel az Alföldre és Kecs­­kemétre'* volt, szigorlati tárgya fizikai földrajz, leiró földrajz és geológia. 1900-tól 1948-ig az Országos Meteorológiai Intézet tagja, közben 1902-1904 között az Ogyallai Meteorológiai Obszer­vatóriumban működött. 191$-ban szerkesztette meg Magyar­­ország első részletes, korszerű földrengési térképét és részt vett az Egyetem Földrajzi Intézet munkájában. A Sző­lészeti és Ampelológiai Intézet és az Erdészeti Kísérleti Intézet meteorológiai állomás hálózatát megszervezte és a megfigyeléseket feldolgozta. A Török Köztársaság meghívására 1925-1927-ben megszervezte a Török Meteorológiai hálózatot és Ankarában irányításával épült fel a Meteorológiai Obszervatórium. Az 0 kezdeményezésére alakult meg 1925-ben a Magyar Meteo­rológiai Társaság, amelynek főtitkára lett, majd 1945-ben elnöke. Éghajlati irodalmi működésért elnyerte a Magyar Meteorológiai Társaság Hegyfoky Kabos és a Steiner Lajos érmet 1957. illetve 1959-ten. 1955-Len nevezték ki az Országos Meteorológiai Intézet igazgatójává és kezdeményezésere az intézet újból részt vett a Meteorológiai Világ Szervezet működésében. Itt Réthly Antal több bizottságnak tagja, illetve elnöke lett és a Szervezet megbizásából Délkelet-Európában és Olasz­országban törzsbarométer összehasonlításokat végzett’. 1958-ban újjászervezte az Ógyallai Obszervatóriumot, majd 1945-tól Budakeszin létesített uj Földmágnességi Obszervatóriumot. Mint az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója elmélyí­tette a nemzetközi kapcsolatokat és számos nemzetközi érte­kezleten vett részt. 0 indította meg Magyarország éghajla­ti térképeinek előmunkálatait. Saját kérelmére 1948. április 50-án - Miniszteri elismerés­sel - helyezték nyugalomba♦* Kitűnő szervező munkáján túlmenően jelentős tudományos mun­kásságot fejtett ki. Tollából 18 könyv, 79 tanulmány és 870

Next

/
Thumbnails
Contents