József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1966-1967, Szeged
1966. október 26., I. rendes ülés
2 IS vételre, A felvételi rendszernek az ilyen irányú újabb módosítása alapjában véve helyeselhető, azonban a kívánt eredmény nagy mértékben függ attól, hogy milyen objektiv módszereket sikerül megadni a tehetség megállapítására és a tehetség mértékének a felvételi döntéseknél való figyelembevételére, A felvételi vizsga hatékonyságának fokozására számos észrevétel ás javaslat gyűlt össze. Néhány fontosabb észrevételre ás javaslatra a továbbiakban részletesebben kitérek, A jelentkezők felvétele a jelenlegi felvételi rendszerben•egy^ jól meghatározott módon kiszámítható pontszám alapján történik. Anélkül, hogy a pont szám meghatározásának - ma már elég komplikált módját - részletesen ismertetném, azt lehet mondani, hogy a pontszám megállapításánál 50-50 %-os súllyal kell figyelembe venni a felvételi vizsgán elért eredményeket, illetve a középiskolai osztályzatokat. A felvételi vizsgákon szerzett tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a középiskolai jegyek nem egyforma értékűek, /Azonos tipusu iskolák között is lehetnek különbségek, de még szembetűnőbbek a különböző iskolatípusok értékelésénél mutatkozó eltérések; a vegyész felvételi vizsgákon feltűnő módon megmutatkozik például, hogy a vegyipari technikumokban végzett jelentkezők a felvételi vizsgán átlagban a középiskolai jegyeknél lényegesen jobb^felkészültséget tanúsítanak, mig a gimnáziumokban végzett jelentkezők sok esetben gyengébben szerepelnek, mint^ahogy azta középiskolai jegyek alapján várni lehetne,/ Mivel a felvételi vizsgán elért eredmény csak 50 %-os súllyal tükröződi1’; a jelöltek kapott pontszámában, Így nincs kellő lehetőség a felvételeknél az iskolák értékelésében mutatkozó különbségek kiegyenlítésére. Éppen azért ávről-évre felvetődik az a javaslat, hogy a pont számok kiszámításánál olyan megoldást kellene bevezetni, amelynél a középiskolai eredmények csupán 30-35 %-os súllyal lennének figyelembe véve. Ilyen pontozási rendszer bevezetése különösen indokolt lenne akkor, ha a felvételi vizsgák hatékonyságát sikerülne tovább fokozni, A felvételi vizsgákon a felvételizőkről kialakított kép elsősorban- a felvételi vizsgán feltett kérdéseken ás az adott feladatokon múlik, A jelentkezők magatartásának és általános emberi tulajdonságainak elbírálásánál elsősorban a középiskola véleményére kell támaszkodni. Az utóbbi években a^középiskolák véleményei általában reálisabbakká váltak* az iskolqj^vólemények használhatóságát azonban nagy mértékben növelné, ha a középiskolák a véleményeket egységesebben, adott szempontok szerint készítenék el, A felkészültség elbírálására kellő mértékben objektiv módszerek vonnak; a felkészültség elbírálásának megbízhatóságát még fokozni lehetne olymódon, hogy a jelentkezők számos, a^megkövetelt ismeretanyag legfontosabb részeit láryegében felölelő kérdést kapnának, /Tekintettel arra, hogy a szóbeli vizsgák időtartamának túlzott növelése nem célszerű, igy elsősorban az Írásbeli vizsgák tételeinek számát kellere növelni./ A tehetség és a rátermettség objektiv elbírálása már sokkal nehezebb kérdés. A tehetség ás rátermettség elbírálására olyan - a szakmai ismeretekkel kapcsolatos - déseket kelj. feltenni, amelyekre adott válaszok alapján következtetni lehet a tulajdonságok fokára is. Felvethető az a gondolat, hogy az említett célok jobb megvalósítása érdekében -egyes szakokon - a felvételi vizsgát 25-50 kérdésből álló, alaposan átgondolt teszttel kellene kiegészíteni. A felvételi vizsgák hatékonyságának növelésére ebben az évben a jelentkezők matematikából és fizikából országosan egységes, a már-' em- , litett szempontoknak igen megfelelő, írásbeli feladatokat kaptak; a feladatok megoldására ugyanabban az időpontban az ország különböző városaiban, különböző szervek által kijelölt felügyelet mellett került sor. Az elkészült dolgozatok elbírálása már azon a karon.történt, amely* Stencillapszám; ttk.514. kér-
