József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 13., II. rendes ülés
- 4 -A népgazdaság fojlődésével mind több lehetőség nm.tatlr.ozik arra, hogy a legkiválóbb ösztöndíjasok néhány év múlva számításba jöhessenek az egyetemre történő visszahozásra. Ez a helyzet szorosan összefügg azzal, amit Jánossy akadémikus e témakörben a párt VIII. kongresszusán felszólalásában kifejtett. Az átlagosnál magasabb kvalifikáltságu tjehetséges szakkádereknek az egyetemi utánpótlásba történő biztosításához több erőfeszítést kell tennünk. Ez a fentiek alapján igény a TÖ-ok felé is.- Igaz ugyan, hogy a Kar 881 hallgatója közül 280-an tagjai a tudományos diákköröknek, azonban ezeknek a diákkö-ri tagoknak nagyabb részé passziv. Hiányzik közöttük a Tö-okkal való tudatos foglalkozás is. Ez annál inkább hiányos gyakorlat, mert néhány gyeng5 s több közepes képességű TÖ-as hallgató mellett nagyobb számú a tehetségesek s a .jók aránya. A 8 matematika-ábrázoló geometria szakos ösztöndíjas közül 2 jeles, 1 jó rendű. A 29 matematika-fizika szakos ösztöndíjas közül 7 jeles, 8 jó rendű A 10 kémia-fizika szakos közül 3 jeles, 4 jó. A 9 biológia-kémia szakos közül 1 jeles, 5 jó. A biolcgia-fóidrajz szakosok 14-es Csoportjából 5 jeles, 4 jó rendű A 60 vegyész közül 8 jeles rendű és 17 jó rendű. 4. Az egyetem oktató karának nevelő munkára a TÖ-^kkal kapcsolatban, nem egységes szinvrnalu. A 2Ö7"~ vegyész hal Igató között tanuló TÖ -as vegyészt viszonylag jobban, ismerik a kémiai intézetek oktatói. A 674 tanárjelölt között tanuló 70 TÖ-as közül azonban csak néhányat ismernek a Kar intézeteiben. A megismerés hiányában azután nehezen alakul ki tudatos nevelő munka. l’edig ez napjainkban, fokozódó fontossággal,előttünk álló feladat. A szocializmus építésének olyan fokára értünk, amikor az egyetemi felvételeknél a származási kategóriák elhagyhatckká váltak. A VIII. kongresszus vonatkozó határozata igy állitja elénk a feladatot. "A tehetséges munkás- és parasztiintelek továbbtanulását —ami művelődéspolitikánknál: változatlanul fontos része— .,..á szükséges politikai, anyagi, szociális és nevelés feltételek biztosításával, az oktató- és nevelőmunka fejlesztésével kell elérnünk.v'- Karunkon a politikai, anyagi és a szociális feltételek e követelményeket illetően a TÜ-asok vonatkozásában jók és kielégitőek. Azonban a többi követelmény biztosításáért még sok a tennivaló.- Lényegé’-:en est tükrözi Törő és Erdei-Grúz akadémikusoknak a népszabadságban e témával foglalkozó cikke is. 5» Az adományozók és a TQ-asok kapcsolata az esetek többségében hiányos, formális és' sok kívánnivalót hagy hága után. Ennek a problémának áttekintése érdekében a Tö-asokkal folytatott megbeszélésen írásbeli körkérdést intéztünk a hallgatókhoz. Mind az üzemi, mind a tanácsi alapitványozók részéről sok hiányosságot tapasztaltunk. Az ösztöndíjasok egy része nem is tudja, ki a felelős az adományozó részér' őmunkaja ellenőrzéséért. Másutt elmulasztják a hallgatók fezévenként! személyes beszámoltatását. Egyes hallgatók' csak levelben tájékoztatják az adományozót tanulmányi eredményükről.«* Ilyen viszonyok között érthető, hogy az adomány.' nem is tud élni azzal az ösztönző lehetőséggel, hogy visszaeső tanulmányi eredmeny esetén csökkentse;, javulásnál pedig emelje az ösztöndíj összegét a megengedett határok között. /'Stencilszám: 61./
