József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 13., II. rendes ülés
a József Attila Tudomány agy etem To-rtné^»^>tvlf>oiányi Karájia)t " társadalmi Ösztcndijaa hallgatóiról I. A Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány 19/1959* /IV. 12./ az. rendeletével azért hozta létre a társadalmi ösztöndíjak /továbbiakban TÖ/ rendszerét, mert szocialista építésünk fejlődébe mennyiségi és minőségi vonatkozásba?! is fokozódó követelményeket támasztett az értelmiségi szakkáderek utánpótlásában. Továbbá. ,(A munkásosztály vezető szerepének biztosítása és erősítése érdekében különösen fontos,-hagy az értelmiségi pályákra és egyéb fontos állások betöltésére kiképzett fiatalok között tovább növelJük a munkás, valamint a dolgozó paraszt szülők gyermekeinek arányát.'1 II. A kormányrendelet célkitűzését helyesen tükrözi a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kara társadalmi ösztöndíjasainak évenkénti számszerű növekedése. /Melléklet I. pontja./ Négy év alatt a Kar ösztöndíjasainak száma 59 főről 130 főre növekedett. A társadalmi ösztöndijak alapításánál az a törekvés is vezette a Kormányt, hogy az adományozáson keresztül fokozott irányítási lehetőséget biztosítson a munkásosztálynak a fiataloK emberi és szakmai fejlődésében /ellenőrzés, beszámoltatás, nyári gyakorlat/. II. 1. összehasonlító elemzésnél a Kar TÖ-asainak származás szerinti megőszTasa /melléklet II. táblázata/ egészében nem ad megnyugtat* képet. A tanárjelölteké ugyan jó /78 %-os munkás-paraszt arány/, de a vegyészek összeválogatásánál az üzemek részéről bizonyos spontaneitás tapasztalható /59 %-os a munkás-paraszt arány/. A melléklet II. táblázata összevetve a III. táblázattal /Tó-ok adományozó szerinti megoszlása/' a spontaneitás fokán ugyan, de reálisan tükrözi az országos szakkáderigényeket. Ezek az igányek a JATE" TT Karán l tanárjelölteket illetően azt jelzik, hegy a fokozódd tanárszükségletet azok a megyei tanácsok /és kisebb közigazgatási egységek tanácsszervei is/ igyekeznek ösztöndijalapitás utján biztosítani, amely megyékben tanárhiány van és ahová a végző hallgatók elosztásakor az eddigi gyakorlat szerint nehéz volt pedagógus utánpótlást biztosítani /kulturközpontoktöl távolabb eső helyek, lakáshiány, tanyavilág, sth./. Ilyenek Békés-, Bács-és Szolnok megyék. A vegyészhallgatók ösztöndíjban részesítésénél az a fő szempont vezeti az adományozókat, hogy a Kormány vidéki ipartelepítési politikája során adódé szakkáderszükségletet biztosítsák. A Ruggyantagyár az épülő szegedi ipari Gumigyárhoz már igy szervezi a felsőéves vegyészhal Igát ókat. De a 20 éves távlati, szegedkernyéki vegyipari fejlesztési terv a gyógyszeripar, a műanyagipar és a konzervipar vezető szakembereit is aktivizálja, mely emelkedő számú ösztöndíj alapításában tükröződik. A fentemlitett spontán kiválogatás veszélye -főleg a vegyészhallgatók esetében— még hatványoz ódik azzal, hogy az üzemek meglehetősen szüklát/körü. takarékossági sz^mponl által vezetve, nagyrészt /Stencilszámi 5*./
