József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. február 13., II. rendes ülés
2 -vizsgák egyike- utolsó vizsgaként tették le, igy a fáradtság és az el"zo gyengébb eredmények miatti depresszió is éreztette a hatását. A projektiv geometriai vizsga eredményét az a körülmény is rontotta, hogy az anyag erősen támaszkodik az előző félévire, «miből csak szigorlati résztárgyként volt számonkérés, igy a hallgatóság nem foglalkozott vele alaposan, A többéves tapasztalat alapján az uj tantervben meg keli oldani azt, hogy a projektiv geometria bevezető részéről kollokviumon történjék a számonkérés. A III. éves matematikusok egyéb szaktárgyaikból is jól szerepeltek. A IV éves matematika-fizika, matematika-ábrázoló geometria, valamint a matematika szakos hallgatók általában kielégítően szerepeltek; a matematika alapjai tárgyból jó, az analízisből gyengébb eredménnyel. A vizsgatapasztalatok alapján dr.Kalmár László egyetemi tanár -a tapasztalt problémák megoldására- a következeket javasolja. A felvételi bizottságok munkáját olyan értelemben kell megjavítani, hogy ne történhessék meg az, hogy e^y szakra csupa kiugróan gyenge hall gatót vesznek fel. Részletes magyarázatot tartalmazó jegyzetet, vagy tankönyveket kell Írni a felsőbbéves tárgyakból is. A Minisztérium által tervbevett jegyzet- és tankönyvterjedelmet nem tartja megfelelőnek, annak három-, esetleg négyszeresére való felemelését véli célszerűnek; enélkül ugyanis az eredmény a túlterhelés egy újabb formájának elharapó'üzása lehet, t.i. az, hogy a hallgatóknak megemészthetetlen anyagot kell megfelelő segítség nélkül megtanulniok. Az olyan hallgatók esetén, akik hajlamosak arra, hogy a gondolkodási időt gondolkodás helyett hibás felelet erős bevérzésére használják, a gondolkodási időt rendszeresen meg kell vonni. A hallgatókat -ilyen szempontból- a tanulmányi felelős tartaná számcn; intézeti ülés döntene arról, hegy kiktől kell a gondolkodási időt megvonni. A gondolkodási idő megszüntetése egyébként is lényegesen megjavítaná hallgatóink tanulmányi eredményeit; elősegítené, hogy hallgatóink olyan tudást szerezzenek, amelyre a magasabb éves előadások követeséhez szükség van és igy jobban meg tudnák érteni a bevezető előadásokra épülő magasabb előadásokat. Az I«éves kémia-fizika szakon,az általános kémiai kollokviumon 3,75-ös átlageredmény született, egy elégtelen eredmény volt csupán, A vizsgafegyelemmel és felkészüléssel különösebb probléma nem merült fel. Ugyan csak közepes eredmények születtek a netamtika vizsgán is, ahol az. előadóval történt megállapodás alapján az évfolyam jelentős része elhalasz tóttá vizsgáját, igy csak 3 bukás adódott. Kísérleti fizikából eddig bukás nem volt. Ennek ellenére az elért eredmény nem mondható kielégítőnek, a hallgatók mindössze 20-25 %-a vizsgázott csak jól. Meg kell jegyezni, hogy az előadó véleménye szerint, figyelembevéve az évfolyam atlagképességét, ezen évfolyamon túlterhelés mutatkozik. A bukott hallgatók száma 7; az évfolyam átlageredménye 3,72. A II«éves kémia-fizika szakon megállapítható, hogy a II. évfolyam tagjai a “Szerves kémiai", "Matematikai"' és "Mechanika" kollokviumokon nagyin átlagos eredményt értek csak. el. A szerves kémiai gyenge eredményt a hallgatók a rendelkezésre (álló idő elégtelen voltával, valamint a nehéz vizsgák nagy számának tulajdonítják. Ezen véleményük ellenére megállapítható volt, hogy a felkészülés teljesen kampányszerűen történt, ami figyelembevéve az említett három tárgy jellegét, semmiképpen sem vezethetett jobb eredményre. /Stencilszán: 'teáiig tA7?®aptia*©«!íaí->r..i*e j, t»*fcirfor ti* «1./ .* s -
