József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged

1962. szeptember 26., I. rendkívüli ülés

5./ A hallgatók világnézeti, eszmei-világnézeti arculatra •/ * A hallgatóság politikai arculatát vizsgálva, szövetkezőket álla­píthatjuk meg: A KISz KB I960, márciusi határozatában foglalt* hármas rétegeződés Karunk hallgatói eseteben is fennáll, fiz a határozat a kö­vetkezőket tartalmazza: .Egyetemeinken és főiskoláinkon a hallgatóság három csoportra osztható. Az első csoporthoz tartoznak azok, akik tel-, jes szivükkel hivei népi demokratikus rendszerünknek, aktivan dolgoz­nak, jó tanulmányi eredményt érnek el. A mááodik csoporthoz tartoznak a passziv magatartást tanusitók, akik nem érzik szükségét annak, hogy konkrét feladatokat vállaljanak. A harmadik csoporthoz a nyiltan el­lenséges magatartásnak tartoznak. Karunk hallgatói között kevesen vannak olyanok, akik a harmadik cso­portba sorolhatók, de ezek létezését bizonyltja Barkas Szilárd és Beck Iván kizárása is. Azt viszont örömmel állapíthatjuk meg, hogy a második csoportba sordhatók száma mindinkább csökken, az első csoporté pedig növekszik. Ezt alátámaszthatjuk azzal is, hogy a társadalmi munkákban résztvevők száma évről-évre növekszik, valamint azzal, hogy a XXII. Kongresszussal kapcsolatban nagyon sok jóindulatú vitát és megbeszé­lést tartottak. if 6,/ A végzős hallgatók elosztása t Az 1961/62. tanévben Karunkon végzett 21 vegyész és 55 tanárszakos hallgató munkába állítása a fennálló rendelkezéseknek megfelelően és a kcrábbi évek gyakorlatának figyelembevételével történt. A betöltésre váró munkahelyek igénylése előtt széleskörű felmérést folytattunk a végzős hallgatók körében, hogy különböző körülményeik figyelembevételével állapithassuk meg, hogy az ország melyik részén, milyen üzemben, iskolatípusban lenne az elhelyezésük a legkedvezőbb és a legméltányosabb. E felmérés során valamennyi végzős hallgatóval egyéni beszélgetések formájában foglalkozott a Pártszervezet, a KÍSz­­szervezet és a Dékáni Hivatal. A beszélgetéseken nemcsak a hallgatók kéréseit hallgatták meg, hanem felhívták a figyelmet arra is, hogy a végzett szakemberekr« nem csupán a nagyobb városokban van szükség, hanem a kulturközpontoktól távolabb eső helyeken is. Az ilyen értelmű felvilágositó munka Karunkon szinte az egész tanulmányi idő alatt fo­lyik és ennek, valamint ama körülménynek, hogy hallgatóink zöme vidéki, lehet része abban, hogy végzőseink túlnyomó rés2e nem húzódozik r.'v'ö'' elhelyezkedéstől. A Kar az_említett felmérés alapján igéryelt álláshelyeket, amelyeket a Művelődésügyi Minisztériumtól lényegében meg is kapott. A hallgatók pályázata alapján az Ela^zté Bizottság újból felmérte az elhelyezési lehetőségeket, terveket dolgozott ki a vitás vagy kétséges esetekre és ezek alapján az elosztó bizottsági ülésen az elhelyezés zökkenőmente­sen volt végrehajtható. A végzős tanárszakkor hallgatók elosztásának zökkenőmentes lebonyo­lításában jelentős része volt a megyei tanácsok kiküldötteinek, akik néhány^esetben uj munkahely felajánlásával, illetve a meglévők átcso­portosításával segítettek a problémák megoldásában. Nagyon fontos és hasznve szerepe volt a Művelődésügyi Minisztérium kiküldötteinek, akik. nemcsak elvi állásfoglalásokkal, hanem egyes kikérésekkel kapcsolatos közvetlen gyakorlati intézkedésekkel segítették az elosztás munkáját. Stencllszám: 54.

Next

/
Thumbnails
Contents