József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. május 11., III. rendes ülés
- 3 -Al lenedé s’' váltott ki. Meg kell azonban állapítani, hogy a program vitámon a pesti álláspont elfogadtatására irányuló törekvések már nem voltak tapasztalhatók. Mint ismeretes, a reformmunkák jelenlegi szakaszában a főfeladat a tantervek és a programok végleges kialakítása volt. Ez a Kar oktatói számára /különösen a matematikai és fizikai tanszékek oktatói számára/ márcsak az igen sok értekezlet és az ezzel kapcsolatos utazások miatt is igen nagy munkát jelentett. A Kar oktatóinak többsége ezt a munkát mindvégig lelkiismeretesen, sőt kezdetben lelkesen végezte; az utóbbi időben sok oktatónál a fentemlitett okokból bizonyos elkedvetlenedés tapasztalható, továbbá mutatkoznak a fáradtság jelei. Ennek ellenére Karunknak csaknem valamennyi tanszéke eléggé intenziven foglalkozott a korszerüsités konkrét tartalmi kérdéseivel is, és több említésre méltó eredmény született ezen a téren. így pl. a Matematikai Intézet a reform alapelveinek figyelembevételével uj feladat-gyűjteményt készített, a Kiséríeti Fizikai Intézet a II. és a III. éves laboratóriumi gyakorlatokhpz újonnan kidolgozott jegyzetet bocsátott a hallgatók rendelkezésére, a Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet átdolgozta az előadások és gyakorlatok nagy részének anyagát, az Embertani Intézet uj előadási és gyakorlati jegyzetet készített stb. A Minisztérium idevonatkozó rendelkezése értelmében Karunk a marxizmus-leninizmus tárgyainak és a pedagógiai tárgyaknak a programtervezeteit tanszékvezetői értekezleten megvitatta, és észrevételeit"hivatalos utón továbbította /49/5“196$.ttk.számú irat; 1963. március 18./. Ez az értekezlet részletesen feltárta a szóban forgó programtervezeteknek a Kar véleménye szerinti pozitiv és negativ oldalait. Utalva az emlitett iratra, ezen a helyen röviden csak azt emlitjük meg, hogy a marxizmus-leninizmus tárgyak programjai nem kifejezetten a természettudománykari tanárjelölt hallgatók számára készültek /holott ez kivonatos lenne/, továbbá egyes tárgyak között és egyes tárgyakon belül is indokolatlan átfedések találhatók. Mindezek figyelembevételével felhivta az értekezlet a felsőbb szervek figyelmét arra, hogy megvizsgálandó, lenne-o lehetőség a politikai gazdaságtan óraszámát a tárgy oktatásának sérelme nélkül a második félévben heti 1 órával, a tudományos szocializmus óraszámát pedig a VIII. félévben szintén heti 1 órával csökkenteni. Rendezendőnek tartotta az értekezlet a Filozófia, az Etika és a Valláskritika kollégiumok egymáshoz való viszonyának és óraszámának kérdését is. Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban sajnálattal állapította meg az értekezlet, hogy nem volt meg a kellő összhang a Művelődésügyi Minisztérium Felsőoktatási és Marxiznus- Leniniznus Főosztályai között. Végezetül szeretnénk a következőket hangsúlyozni. Tudatában vagyunk annak, hogy a tantorvek és programok négfelelő kialakitasa igen nagy fontosságú kérdés, véleményünk szerint azonban a reform sikere döntő mértékben azon fog múlni, hogy az egyetemi oktatók a gyakorlatban mennyire fogják megvalósítani a reforr nak az általános irányelvekben kifejtett ama alapvető célkitűzéseit, amelyekkel elvileg egyöntetűen egyetértenek. // Őszinte köszönetemet fejezem ki dr.Gilde Ferenc docensnek és dr.Makai _Lajos adjunktusnak a beszámoló összeállításánál nyújtott közreműködésükért. Szeged, 1963. május 6. Dr.Budó Ágoston s.': egyetemi tanár, a kari Reformbizottság __________________________________________________elnöke________________ EngedélyezteíPályi Béla hivatalvezető,45 példányban.Stencilszán:28
