József Attila Tudományegyetem Természettudományi Kar tanácsülései, 1962-1963, Szeged
1963. május 11., III. rendes ülés
l.sz.melléklet a .jegyzőkönyv 12.pontjához. A reformmunkálatok helyzete és problémái a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán A természettudományi karokon folyó tanárképzés reformján nak munkálatai Karunkon is lényegében a Művelődésügyi Minisztérium által előirt ütemterv szerint folynak. Eddig me gtörtént: a képzési cél kialakítása, és annak a Minisztérium által való ideiglenes jóváhagyása, majd ennek alapulvételével a tanszéki tanterv- és programjavaslatok kidolgozása. Ezenkívül Karunk a Minisztériumtól kapott feladatának megfelelően a matematika-fizika tanári szakra vonatkozólag, a társkarok javaslatainak figyelembevételével elkészítette és országos vitára bocsátotta az emlitett szakcsoport tanterv-tervezetét, elkészültek a matematikai, fizikai és csillagászati tárgyak programtervezetei, és megtörtént ezek országos vitájának előkészítése is. A matematikai tárgyak programjainak vitája május 13-16» a fizikai tárgyak programjainak vitája május 14-16-án lesz. A tanárképzés reformmunkálatainak egészét nézve tehát befejezettnek tekinthető a képzési célok kidolgozása, a tanterv- és a program-tervezetek elkészítése. A különböző tanári szaktárgyakból az országos programviták közül eddig a következőket rendezték meg: március 27-29-én a kémiai tárgyak, április 1-3-án a földrajzi tárgyak programjainak vitáját Budapesten, április 22-25-én a biológiai tárgyak programvitáját Debrecenben. A matematika-ábrázoló geometria tanári szak tantervének vitája Debrecenben volt április 24-én. A kialakított és ideiglenesen már jóvá is hagyott képzési célok, megítélésünk szerint, valamennyi szakon helyesen tükrözik á reform szellemét, és megfelelő alapot szolgáltatnak a további munkákhoz. A tantervek vonatkozásában a megítélés már nem ilyen egységes. Megállapitható, hogy az óraszamok nem csökkentek lényegesen, sőt néhány szakon magasabbak lettek, mint az egyes karok átmeneti tanterveiben voltak. Nevezetesen a biológia-földrajz szak tantervében négy félévben van heti 35 és egy félévben 36 óra, a biológia-kémia szak tantervében pedig három félévben van heti 36 óra. Ezt a körülményt a Kar oktatóinak egy része a túlterhelés szempontjából aggályosnak tartja, az oktatók másik részének véleménye szerint viszont az emlitett óraszámok önmagukban még a reform sikerét nem veszélyeztetik. Sokan ugyancsak magasnak találják a vizsgatárgyak félévenkénti számát és a vizsgatárgyak összórászárnát is. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a vizsgarend megállapításánál figyelembe kellett venni a Minisztérium ama határozatát, amely szerint minden kötelező tárgyból kell vizsgának lennie, de a félévenkénti vizsátterhelés nem lépheti túl a vizsgatárgyak számából és azok óraszamából kialakított mutatószámokat. A tantervekben eddig kialakult mutatószámok általában kimerítik, sőt több félévben /különösen a szigorlati félévekben/ jelentősen meg is haladják a Minisztérium áltál megállapított mutatószámokat, és ezt a körülményt a vizsgakövetelmények megállapításánál - célszerűen már a programok megvitatása során — nyomatékosan figyelembe kellene venni. Ez azonban sajnálatos módon az eddigi programvitákon nem történt meg. Steucilszám; 26.
