Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. február 14., III. rendes ülés
léklet; 2 db táblázat, Tisztelt Kari Tanács! A Dékán Elvtáratól megbízást kaptam arra, hogy Kővári István adjunktussal és Gulyás Sándor tanársegéddel jelentést tegyünk a Kari Tanácsnak társadalmi ösztöndíjas háLlgatéink tanulmányi előmeneteléről és a velük kapcsolatos problémákról* A fent emlitett kollegák évek óta patronálják a társadalmi ösztöndíjas hallgatókat. A megbeszélésünkbe bevontuk a Dékáni Hivatal részéről Hevesi Jánosné főelőadót. Vizsgálatunk eredményéről az alábbiakban számolhatok be: 1* Karunkon 83 hallgató' kap társadalmi ösztöndijat (a továbbiakban "ösztöndijat",', tehát hallgatóink 11,11%-a. A társadalmi ösztöndijakat 1959-ben létesítették, elsősorban munkás- és parasztszármazásu, arra rászoruló szociális helyzetű hallgatók számára. Gyakorlatilag az ösztöndíjaknak két tipusát különböztethetjük meg: a) Az ösztöndijakat a megyei tanácsok hirdetik meg és az ő"javaslatuk alapján, a Művelődésügyi Minisztérium közreműködésével, a Pénzügyminisztérium külön keretből fedezi az ösztöndijakat * b) Intézmények, vállalatok, termelőszövetkezetek, ill* városi' és községi tanácsok saját költségvetésükből fedezik az ösztöndijat. Az előbbieket általában egész tanulmányi idejükre, az utóbbiakat több esetben csak felsőbb éves korukban kapják a hallgatók. Az esetek nagyobb részében a hallgatók tanulmányaik végeztével annyi évet kötelesek az ösztöndijat adományozó által megjelölt helyen tölteni, ahány évig az ösztöndijat kapják. Az ösztöndijak odaajándékozáso nem egységes. Előfordul az az eset, hogy a hallgatók már az ösztöndij birtokában jelentkeznek egyetemi felvételre, más esetben az ösztöndíjas'helyeket a hallgatók a Dékáni Hivatalon keresztül pályázhatják meg. A Dékán Elvtárs mindkét esetben jóváhagyással kell, hogy ellássa-a szerződéseket, amelyek tartalmazzák azt, hogy melyek a hallgatók kötelességei (pl. tanulmányaik után mennyi ideig kell a megjelölt munkahelyen dolgozniok) és. az ösztöndijyhavi összegét* Az ösztöndij összege nem egységes. Azok, akik 1959-ben kötöttek szerződést, átlagosan — évente 10 hónapon keresztül - 500 Ft-ot kapnak. A későbbiek ösztöndija 400-450 Ft között változik. Az utóbbiaknál azonban az ösztöndij jó', jeles. ill.'kitűnő előmenetel esetén 50,-, 100,-, ill. 150,- Ft-tal emelkedik. Ezen túlmenően épp úgy, mint a Kor többi hallgatói, kari keretből, szociális helyzetüktől' függően, részesülhetnek az ösztöndijasok ingyenes menzaellátásban, kollégiumi elhelyezésben, ill. rendkívüli szociális segélyben. Az I. táblázaton feltüntettük, hogy az egyes megyékből hány és milyen szakos hallgató részesül ösztöndijban. Az "intézmények rovatban ab) tipusu ösztöndijasok száma, az "egyetem" rovatban azoknak a hallgatóknak a száma található, akik a mi egyetemünkről kapják az ösztöndijat. 2. Ösztöndíjasaink tanulmányi eredményeit a II. táblázat tartalmazza a február 1-i helyzetnek megfelelően. Megemlítem, hogy az igazolatlanul elhalasztott vizsgákat az értékelésnél elégtelennek tekintettük* Az ösztöndi jasok'tanulmányi átlaga 3,44, ami nem tekinthető' kielégítő eredménynek. a) Sajnálatos, hogy csak az ösztöndíjasok 15,66%-á végzett jples és kitűnő eredménnyel, ezzel szemben 15,66% bukott, ill. halasztott kettőnél több tárgyból és 18,07% bukott, ill. halasztott egy tárgyból. Hy módon kb. 34% nem felelt meg tanulmányi kötelezettségeinek. Stencilszám: 98
