Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. február 14., III. rendes ülés
Tanítási órán kívüli növelő munkába is bokapcsolódtak, igy pl. az általános iskolában vezették a fizikai példamegoldó versenyt, resztvettek osztályaikkal az iskola társadalmi munkájában. Úttörő és KISz-foglalkozásokba is aktivan bekapcsolódtak. A kémia szakos hallgatók szakmai felkészültségében negativum nem volt tapasztalhat ó. Azok a jelöltek, akik tudományos kutatónak és nem tanárnak készülnek, kezdetben kissé felülről kezelték, főlog az általános iskolai gyakorlatot. Gyakorlati munkájuk első szakaszában nem fordítottak elég gondot a tanitási óra mogszorvezósóro és a vezetésben is inkább nagyvonalúak voltak. Azok a jelöltek azonban, akik szakmai tudásban talán nem járnak élen, de a tanitás szeretető, a gyermekek szerete.te olmélyültté tette gyakorlati munkájukat (Hörömpő Ida, Kiss Erzsébet,). A jelöltek szakmódszertani felkészültsége elméleti vonatkozásban megnyugtatónak mondható. Alapvető szakmódszertani fogalmakkal általában tisztában vannak, eljárásaikat többnyire a tudatosság jellemezte, ezt igazolja, hogy annak egyes lépéseit indokolták, továbbá, hogy egymás óráinak látogatását szükségesnek tartották. Nehezebben kiküszöbölhető problémát okozott általában a fogalmak kialakítása, azok elmélyítése, rendszerezése. Bár a hallgatók politikai, ideológiai felfogása helyes, a ,tárgyadta lehetőségeket mégis nehezebben ismerték fel, illetve csak 'kellő irányítás segítségével tudták a tanulók életkorának megfelelően alkalmazni. Ezek a hiányok azonban a gyakorló tanítások következtében fokozatosan megszűntek. A KISz- ás az úttörő munkába akti vám bekapcsolódtak, A biológia szakos tanárjelöltek szaktárgyi felkészültsége általában jó, természetesen nem minden hallgatónál egyforma mértékű. így pl. az általános iskolában tanítók azt állítják, hogy sok növényt és állatot részletesen csak tanitási gyakorlatuk során tanultak meg. A középiskolai anyagot igen jól ismerik, azonban hiányt jelentett ismeretükben, hogy egyetemi,tanulmányaik során eddig állatföldrajzot még nem tanultak. Előnyként jelentkezett, hogy a szakmódszertani ismereteket IV.éves korukban már megszerezték a jelöltek. Tudatos, tervszerű volt az óra megszervezése, vezetése, az uj anyag feldolgozása. A tanításban kiemelték-a fejlődés törvényszerűségeit. A világnézeti és politikai vonatkozású spontán kérdésekkel kapcsolatban egyesek ügyesen használták fel a rádió, az újság híreit. ■Néhány gyengébb szakmai felkészültségű hallgató (Dimák Andor, Bugyi Ilona) alaposabb előkészítés és a zárótanitásig igen részletes tervezet készítésével tudott csak kielégítő munkát végezni. Többször fel kellett hívni figyelmüket arra, hogy nem elég csak a tankönyv anyagára támaszkodni a felkészülésben. A biológia szakos hallgatók fordítottak talán legnagyobb gondot az érzelmi, esztétikai nevelésre. A jelöltek közül többen nemcsak résztvottek az úttörő, illetve a KISz-foglalkozásokon, hanem önkéntes vállalással egy-egy foglalkozást vezettek. A földrajz szakos tanárjelöltek szakmai felkészültsége jó. Ügyesen alkalmazzák a vall a. uh. v3 ^ u f grafikonokat és a munkafüzet különböző feladatait. Otthonosak a középiskolai anyagban. Mind politikai,mind gazdasági téron figyelemmel kísérték a legújabb földrajzi eredményeket, változásokat. Hiányosság tapasztalható azonban a nomonkla-Stencilszám: 110.
