Szegedi Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar tanácsülései, 1961-1962, Szeged
1962. február 14., III. rendes ülés
4 Ami a vizsgaterhelés kérdését illeti, tény, hogy az átmene-ti tanterv vizsgarandi intézkedései, a vizsgák számának csökkentésével igyekeztek a vizsgaterhelésen csökkenteni..Valóban, az intézetek jelentései alapján nem állítható, hogy hallgatóink vizsgaterhelése általánosságban nagy, azonban egyes konkrét esetekben továbbra is lehet túlterhelésről beszélni, azonban különbséget kell tenni hellyel-közzel ,mutatkozó túlterhelés kiváltó okai között. 5 Mutatkozik ugyanis egy látszólagos túlterhelés is, akkor, ha a hallgató a félév végén, az olykor nem is csekély számú kollokviumra vagy szigorlatra az anyagot, amelyről számot kell adnia, teljes egészében a kb. egy hónapot kitevő vizsgaidőszakban akarja elsajátítani - amely időbe ráadásul még a karácsonyi ünnepek, Szilveszter és Újév is beleesnek, amikor is a vidéki hallgatók jó része hazautazik, s ez mindenesetre néhány nap kiesést jelent. Úgy véljük, hogy egymagákat nem as jelenti a túlterhelést, hogy történetesen a III. éves biológiaföldrajz és biológia-kémia szakos hallgatók a félév végén 4 kollokviumot és 1 szigorlatot tettek le összesen heti 27 óra anyagából, mint inkább túlterhelést érez az a hallgató, aki ezekre a kollokviumokra és szigorlatra való felkészülésben teljesen csak a vizsgaidőszakra hagyatkozik. Több intézetünk jelzi is, hogy tapasztalataik szerint a folyamatos tanulás hiánya, ebből kifolyólag az elsajátítandó anyag torlódása az egyik oka^olykor mutatkozó túlterhelésinek. Oka lehet a túlterhelésnek a rossz vizsgabeosztás is. Hallgatóink olykor egyes vizsgáik terminusait túlságosan sűrítették - feltehetőleg azért, hogy egyes nagyobb óraszámú, nagyobb anyagot átfogó tárgyak vizsgáira több idejük maradjon - de ez a süritós ugyancsak mint túlterhelés érződött. A túlterhelésnek ezen a változatán maga a hallgatóság tud segiteni. A tényleges túlterhelés más eredetű. így a Növénytani Intézet véleménye szerint túlterhelést jelent a III. éves biológia-földrajz, illetve biológia-kémia szakosok számára a« a tény, hogy a biológia szigorlat magában foglalja az állatrendszertant és állatföldrajzot, valamint $, növényrendszertant és növényföldrajzot. E négy tárgy anyagának egy napon leteendő égy szigorlattá való összevonása túlzott koncentrálást jelent, túlterhelést eredményez, a hallgatók képességükön és felkészültségükön aluli teljesítményt mutatnak. 'Jülterhelést jelent az J. éves biológia-földrajz szakosoknál az általános és a szervetlen kémia anyagának egy kollokviumra történő öszszesüritése is, még a csökkentett tematika is túl nagy. Túlterhelést jelent az általános állattani és Biológiai Intézet véleménye szerint, hogy az I. éves biológusok számára tartott állatszervezettan c. tárgy esetében a tanterv az anyagot nagyobb óraszámmal egy évre süriti, csökkentené a túlterhelést, ha ugyanez az anyag másfél évre elosztva kerülne előadásra, kisebb félévi óraszámban. A Szervetlen és Analitikai Kémiai Intézet véleménye szerint túlterhelést jelentett az V. éves vegyészhallgatóknál az a tény, hogy három tárgyból szigorlatot és két tárgyból kollokviumot kellett tenniök. Ennek azután további kihatása is van, éspedig diplomamunkájuk elkészítését hátráltatja, mert a szigorlatokra és a kollokviumokra való felkészülés már decemberben megkezdődik és háttérbe szorul a szaklaboratóriumi munka. 3« A tanárjelölt hallgatók félévi munkája Az V.éves ttk.szakos tanárjelöltek közül 37 hallgató a gyakorló gimnáziumban, 18 hallgató pedig a gyakorló általános iskolában végezte Stencilszám: 112.
